Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Rangos Katalin, a Magyar Rádió Közalapítvány (MRK) kuratóriumának az MSZP által delegált elnöke tisztában van vele, hogy az 1996-os, sok tekintetben torzóra sikeredett médiatörvény által életre keltett testület napjai meg vannak számlálva. Egyelőre nem hajlandó lemondani tisztségéről, úgy véli, nem távozhat éppen most, amikor rádióelnök-választás előtt állnak.
hvg.hu: Az MTI nemrég arról számolt be, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának vezetését az országgyűlési választások után felszólították, mondjanak le. Ezt Ön és a korábbi ellenzék által delegált tagok elutasítják. Miért?
Rangos Katalin: A rádió, a tévé és a Duna TV közalapítványok kuratóriumainak fideszes és kereszténydemokrata delegáltjai szólították fel lemondásra azokat a delegáltakat, akik nem ezt a két pártot képviselik. Tehát nem a két párt vezetői szólítottak fel bennünket lemondásra, hanem a közalapítvány tagjai, a kuratórium utolsó elnökségi ülésen, április 29-én.
hvg.hu: De Önök ragaszkodnak a pozíciójukhoz, ugye?
R.K.: Erről nincs szó. Elsősorban arra hivatkozunk, hogy a Magyar Rádió, ugyanúgy, ahogy egyébként a Magyar Televízió is, elnökválasztási periódusban van, a pályázat ki van írva, meg van hirdetve. A rádió elnökének, Such Györgynek a mandátuma július 30-án lejár, új elnököt kell választani. Ezt elméletileg még a mostani kuratórium is megteheti, amennyiben van konszenzus. De most kerül sor a Magyar Rádió mérlegének elfogadására is. Ezért közjogilag teljesen indokolatlan lenne a lemondásunk.
Egyébként a médiatörvény rendelkezései szerint kollektív lemondásról eleve nem lehet szó, hiszen mi egyéni mandátumokat kaptunk a most leköszönő országgyűléstől, kétharmados többséggel. Egy ilyen erős legitimitás egyénenkénti lemondást feltételez. Különben is, mandátumunk 2012-ig szól. A médiakuratóriumok tagjainak létszámát illetően a médiatörvény paritást ír elő, vagyis az ellenzéki oldalnak és a kormánypártnak egyenlő számú képviselője kell, hogy legyen. A médiakuratóriumok összetételének tehát nincs köze a választásokon kialakult erőviszonyokhoz. Nyilvánvalóan nem véletlen az sem, hogy az 1996-os médiatörvény kimondta: a kurátorok kiválasztásnak időpontja független a parlamenti választások időpontjától.,
hvg.hu: Jelenleg egy de facto megszűnt pártot, az SZDSZ-t is kurátorok képviselnek az elnökségben. Ön szerint ez normális?
R.K.: Még az MDF-et is képviseli egy kurátor. A médiatörvény rendelkezései szerint ilyen helyzet minden további nélkül előállhat, tehát törvényesnek kell tekinteni. Úgy gondolom, hogy tekintettel a Fidesz kétharmados győzelmére, egyáltalán nem árt, ha a már megszűnt frakciók delegáltjai is benn vannak a testületben, annyival is több szempont érvényesül, annyival is nagyobb a sajtószabadság. Egyetlen paragrafus sem mondja ki, hogy csak azoknak a pártoknak a képviseletében lehet működni a kuratóriumokban, melyek egyébként a parlamentben is helyet foglalnak.
hvg.hu: Napirenden van a médiatörvény módosítása, amit a Fidesz-KDNP, élve kétharmados többségével, meg is tehet. Mi történik akkor Önökkel?
R.K. Mihelyst módosítják a médiatörvényt, megszűnik a mandátumunk. Heteken belül módosíthatják a médiatörvényt. És akkor nyomban megszűnik a jelenlegi, kissé zavaros átmeneti helyzet is.
hvg.hu Kikéri-e az új kormány a jelenlegi kuratórium véleményét a médiatörvény küszöbön álló módosításáról?
R.K. Ismerem a médiatörvény egyik variációját, melyet 2009 végén, akkor még öt párti konszenzussal fogadtak el, de végül nem lépett hatályba. Van tehát egy viszonylag „konyhakész” változata az új médiatörvénynek, melyet a Fidesz-KDNP könnyen hasznosíthat, amennyiben lefújja róla a port. Ha úgy gondolják, akár három hetes további csiszolgatás után beterjesztésre kész lehet az új médiatörvény.
hvg.hu: Mit lehet elmondani a Magyar Rádió pénzügyi helyzetéről?
R.K. Nálunk hihetetlenül feszes gazdálkodás folyt, ami a közmédiumok esetében kivételszámba megy. A Magyar Rádiónak most majdnem kétmilliárdja van a „takarékban”. A kuratórium tehát betöltötte az ellenőrző funkcióját, az intézményt pedig rendkívül jól menedzselték az utóbbi években.
hvg.hu: Kétségtelen, hogy ennek az ára a meglehetősen nagyarányú elbocsátás volt. A Petőfi, kis túlzással 1-2 bemondóból és 1-2 számítógépből áll…
R.K. Engedje meg, hogy ezt ne kommentáljam. Két évvel ezelőtt, amikor idejöttem, én már egy kialakult helyzetet találtam. Egyébként a Petőfi rádió „zenei rádióvá” való átalakítását már az elnök két évvel korábbi pályázata is tartalmazta, melyet az akkori kuratórium elfogadott.
hvg.hu: Ön szerint mi történik a Rádió kuratóriumával?
R.K. Bizonyos változások már most is vannak. Ketten lemondtak a kuratóriumi tagságról, L. Simon László országgyűlési képviselő lett, Gál András Leventét pedig államtitkárnak fogják kinevezni. A helyükre is új tagok jönnek Egy biztos: az elnökválasztási periódus közepette furcsa lenne ha felugranánk, és egy másik testület ülne a székünkbe. Mi írtuk ki az elnöki pályázatot, mi fogadtuk el a pénzügyi mérleget, beletanultunk a szakmába. Semmi kétség, a kétharmados többség birtokában az új kormánypárt akkor változtatja meg a helyzetet a közmédiumok kuratóriumaiban, amikor csak akarja. Kérdés azonban, hogy helyes-e hirtelen felindulásból cselekedni, vagy jobb lenne inkább átgondoltan, néhány hónap leforgása alatt végrehajtani a változtatásokat.
Pelle János
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.