A megbízhatóságot, a hosszú távú kiszámíthatóságot kellene mindenek elé helyeznie a magyar kormánynak, az e téren eddig mutatott teljesítménye, különösen német szempontból, kimondottan aggályos – mondja a hvg.hu számára adott telefoninterjúban Christian Dreger, a neves német gazdaságkutató intézet, a berlini DIW (Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung) osztályvezető kutatója.
Zentai Péter: Vár-e áttörést vagy áttörő jelentőségű bejelentést a magyar kormánytól?
Christian Dreger: Magyarországon, akárcsak a többi európai országban, élénkülőben van a gazdaság, csakhogy ez az élénkülés – szinte mindenütt Európában, Közép-Európában különösképpen – a németországi konjunktúra függvénye. Mármost nálunk akár robusztusnak is nevezhetjük a gazdasági fejlődés.
Magyarországról ez még nem mondható el, egyelőre inkább stagnál a gazdaság.
Z.P.: Ezt megindokolná?
C.D.: Nagyon egyszerű a magyarázat: a Magyarországon bevezetett különadók elsősorban külföldi nagyvállalatokat sújtanak, köztük a németek vannak többségben. A német beruházók – azok is, akik állítják, hogy hátrányos megkülönböztetéssel van dolguk és azok is, akiket az adók nem érintenek közvetlenül – visszafogottabbak, óvatosabbak lettek, nem tudják, hogy mi várhat még rájuk Magyarországon.
Z.P.: Valószínűleg azt várják, hogy a kormány eltörli a különadókat…
C.D.: Igen, én is ezt várom a magyar kormánytól, mert ez a bizonytalanság a különadók körül hosszabb távon komoly károkat okozhat a magyar gazdaságnak. Azt érzékelem azonban, hogy önöknél most mindent a rövid távú elvárásoknak rendelnek alá.
Z.P.: Ne higgye, hogy a különadókat jószántából vezette be a kormány. Az is elvárás, sőt, éppenséggel a német kormány erőlteti leginkább, hogy –mint minden EU-s tagállamban – Magyarországon is a lehető legkisebb hiánnyal gazdálkodjon a költségvetés. Ennek az ára, hogy befagyasztanak és különadókat vetnek ki.
C.D.: Ahelyett, hogy strukturális reformokat hajtanának végre. Azok szolgálnák a rövid távú népszerűtlenség dacára a hosszú távú előnyöket. Ezeket nem lenne szabad halogatni, ellenkező esetben végzetesen lemaradhatnak.
Z.P.: Gondolja, hogy ilyen reformok bejelentésére nem számíthatunk?
C.D.: Nem, ez következik az utóbbi hónapokban követett magyarországi gazdasági-pénzügyi politikából. Sem fundamentális egészségügyi, sem oktatási reformra nem számítok, ugyanakkor reménykednék az állami bevételek privatizációkon keresztül történő növelésében és – bár ez szinte lehetetlen – a nyugdíjrendszernek az önerőre támaszkodáson alapuló átalakításában. A magánpénztárak államosítása elemzésünk szerint nem szolgálja a magyar gazdaság hosszú távú érdekeit. Rövid távú költségvetés-javítást jelent csupán.
Z.P.: Egyébként az ön által elképzelt privatizációkból származó pénzek is csak egyszeri bevételek. Mi a különbség?
C.D.: A privatizációk révén – ahogy ezt például Lengyelországban is belátják – hatékonyabbá, átláthatóbbá válik a gazdálkodás, hosszabb távú, biztos adóbevételek keletkeznek belőlük. Minden esetre megalapoznak egy stabilabb gazdasági növekedést. Magyarországon nem látjuk a hosszú távú stabilitás megteremtéséhez szükséges politika jeleit.
Z.P.: De hiszen a német állam is keményen beavatkozott a magángazdaságba, különösen a bankszférába az elmúlt két évben…Bankadókat is ugyanúgy kirótt, mint most Magyarországon ezt teszik.
C.D.: Nem összevethető sem időben, sem tartalomban a két ország gazdaságpolitikája. A berlini kormány intézkedéseit a válság szülte…
Z.P.: A magyar kormányét is…
C.D.: Magyarországon ma fellendülési időszak van, mint ahogy egész Európában. A magyarországi bankadók – melyeknek megszüntetésében reménykednék a magam részéről, de nem hiszem, hogy ez bekövetkezik – a költségvetési lyukak betömését szolgálják. Ezzel szemben a németországi és más európai bankadók olyan források alapját képezték, amelyekből menedzselni lehet a jövőben bekövetkező esetleges nagyobb pénzügyi-banki válságokat. A német és más európai kormányok tisztázták mind a célokat, mind a rendkívüli intézkedések időtartamát, előzetesen megállapodtak a pénzintézetekkel a feltételekről. A magyarországi makró adatok alakulása messzemenően a nemzetközi konjunktúrától függ, az abból fakadó előnyöket kellene kihasználni .
Z.P.: Mit akar ezzel konkrétabban mondani?
C.D.: Főként azt, hogy ha a magyar kormány helyében lennék, a németországi és általában a nyugat-európai befektetői bizalom visszaszerzését állítanám a következő időszakra tervezett gazdasági-pénzügyi intézkedések középpontjába.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
