Atkári János a Városháza „hadiköltségvetéséről”

hvg.hu: Múlt héten, csütörtökön fogadták el főváros új, 2011. évi költségvetését. Ez összegszerűen kevesebb, mint a tavalyi, és egyfajta „hadiköltségvetésnek” nevezhető. Mintha Budapest túlélésre rendezkedne be. Milyen következményei lesznek mindennek a fővárosiakra nézve?

Atkári János: Az új vezetésnek igazi túlvállalás-tömeget kell kezelnie. Ki kell válogatnunk azokat a programokat, melyekhez reálisan források rendelhetők.

Atkári János

Müller Judit

A ciklus egészét tekintve mintegy 160–180 milliárdos kötelezettségvállalásnak nem volt reális fedezete, ennyi volt tehát a valóságos hiány. Ezt a helyzetet fel kell számolnunk, ami már az idei költségvetésben is éreztette hatását. Másként kifejezve: amennyiben a jelenlegi, illetve a prognosztizálható feltételek maradnak fenn a magyar gazdaságban, akkor a főváros halmozott költségvetési hiánya 2014-re eltűnik. Most már bízhatunk abban, hogy – a BKV-t nem tekintve – a főváros a ciklus egészében képes lesz kifizetni az összes kötelezettségeit, illetve a számláit.

hvg.hu: És a jelentős elbocsátások?  Ez nem bosszulja meg magát?

A.J.: A Városházán nemcsak leépítésekre került sor, hanem bizonyos szervezeti-szerkezeti változásokra is. A döntéshozási mechanizmus az előző önkormányzat alatt teljesen szétzilálódott. Ez akadályozta, elhúzta, és kockázatossá tette jelentős ügyek kezelését. Ilyen volt például az Alstom-metrószerelvények, vagy a Duna parton épült CET központ históriája. Ami a négyes metró beruházását illeti, jellemző, hogy ugyanannak a döntésnek a kezelésére tizennégyen rendelkeztek jogosítvánnyal, azt, hogy valójában ki hozta a döntést, utólag sem lehetett felderíteni. A létszámleépítést a  takarékoskodás mellett az is indokolja, hogy ilymódon koncentráltabb városházi szerkezetet lehet létrehozni az eddigi széttagolt ügyosztályok helyett. Az elmúlt évben mintegy 1200–1300 fő dolgozott Városházán, közülük, racionálisabb munkaszervezés mellett, mintegy háromszáz főt nyugodtan el lehetett küldeni. Más kérdés, hogy ez a leépítés véglegesnek tekinthető-e?

hvg.hu: Nem romlanak majd a közszolgáltatások?

A.J.: A fővárosiak közvetlenül keveset fognak érzékelni a kényszerű takarékosságból. A forrásmegvonások, illetve csökkentések csak kismértékben érintik a fizikai és a humán közszolgáltatásokat. Más a helyzet a szolgáltatások tárgyi feltételeit érintő takarékoskodással. Vagyis az épületek, intézmények, utak, parkok, közterületek állapota romolhat a következő években, mert kevesebb pénz jut a felújításukra. Hasonló a helyzet a BKV-nál: valószínűleg folytatódik a járműállomány már most is komoly mérvű elöregedése, mert nem jut pénz új buszok, villamosok vásárlására.

hvg.hu: Többek szerint a BKV állapota a legsúlyosabb. Tarlós István is azt nyilatkozta, hogy ha már „bedől” a BKV, dőljön be még az idén, mert akkor a közvélemény még nem az új városházi vezetésnek tulajdonítja majd a történteket.

A.J.: A drasztikus kényszertakarékosság tükrében mindenki számára nyilvánvaló, hogy a főváros számára egyelőre nem biztosítottak a BKV működtetéséhez szükséges eszközök. Ilyen helyzetben a kormány nyilván nem engedheti meg magának, hogy magára hagyja a fővárosi közlekedést. Az a 19 milliárd forint, amit az állami költségvetéstől most, március végén kap meg a társaság, több hónapra lehetővé teszi a BKV működését, de nem jelenti az alapprobléma megoldását. A vészhelyzetet talán sikerül elhárítani, s lesz egy kis idő a hosszabb távú megoldások kidolgozására.

hvg.hu: Hogy egy konkrét intézményt érintő elvonásról is beszéljünk, mi a helyzet a József Attila színházzal?

A.J.: A József Attila színház várhatóan színházként működik tovább. A működés eddigi formáját ítélte tarthatatlannak a tulajdonos önkormányzat, függetlenül attól, hogy egyébként szűkültek a forrásai. „Papíron” közel hetvenmilliós többletet mutatott ki a színház gazdálkodása. Aztán rövidesen kiderült, hogy ez a többlet egy 270 milliós adósságot takar, vagyis a két szám különbsége 340 millió forintot tesz ki. A pénzügyi fegyelmezetlenség a színház egész gazdálkodását érintette, és elfogadhatatlan volt az új városvezetés számára. Ilyesmit még akkor is megengedhetetlen, ha a város bővelkedik forrásokban. Amúgy a főváros az előző évi szinten biztosítja az általa fenntartott színházak továbbélését.

hvg.hu: A fővárosi fenntartású kórházak átszervezése, igazgatóinak esetleges leváltása is borzolta a kedélyeket…

A.J.: Az egészségügyben végrehajtani tervezett változások megítélésekor két tényből kell kiindulni. Az egyik az, hogy a kórházak finanszírozása az intézmények működtetéséhez nem elegendő. Ezért az összes kórház, nemcsak a budapestiek, nehézségekkel küzdenek. De még ilyen körülmények között is a fővárosi kórházaknak el kell fogadniuk, mennyi a tb-finanszírozás által nyújtott keret, és ebből kell tudniuk kijönni. Emiatt komoly megszorításokra, takarékosságra, gazdálkodási fegyelemre kényszerülnek, de ennyi forrás áll rendelkezésre – a fővárosnak a működés finanszírozásában nincs kötelezettsége, de lehetősége sem. Azokkal az intézményekkel szemben, amelyek ezt nem tartják be, a tegnap elfogadott közgyűlési határozat nyomatékával is megerősítve, a fővárosnak komolyan fel kell lépnie, felelősségre kell vonnia a menedzsmentet.

Másrészt tarthatatlan az a helyzet, hogy a fővárosban számos intézményfenntartó működtet kórházakat, és ezek feladatmegosztása, finanszírozása krónikusan beteg. Nem lehet tudni, pontosan ki felel ezeknek az intézményeknek a működéséért, nagy a szervezeti összevisszaság. A fővárosi fekvőbeteg-ellátást racionalizálni kell, e téren is ideje lenne rendet teremteni. A főváros vezetése húsz évig nem boldogult ezzel a feladattal – és ebből a szempontból másodlagos, hogy kié ezért a fő felelősség. Lehetséges, hogy a végül is a legtöbb eszközzel rendelkező kormánynak kell vállalkoznia a kórházprobléma megoldására.

hvg. hu: Ami az eszközöket illeti, valóban bevezetik a telekérték-növekedési adó bevezetése a fővárosban?

A.J.: Nehéz erről beszélni, ugyanis az utóbbi időben szinte lehetetlen egyetlen mondatban nyilvánosan szerepeltetni az ingatlan és az adó fogalmakat. Ebből a szempontból örvendetesnek tartom, hogy előkerült a betterment tax, a telekérték-növekedési adó. Tudnivaló, hogy ezt az adót csak ott lehet alkalmazni, ahol pontos adminisztráció és megfelelő adatállomány, valamint szabályozási környezet áll rendelkezésre, ezek megteremtéséhez pedig idő kell. Néhány éves távlatban és számottevőbb bevétel reményében talán érdemesebb volna az ingatlanadó egyéb alternatíváit mérlegelni. A főváros egyébként most kizárólag a lakosok iparűzési adójából részesül, a s annak is csak egy része az övé.

hvg.hu: És a jelentős elbocsátások?  Ez nem bosszulja meg magát?

A.J.: A Városházán nemcsak leépítésekre került sor, hanem bizonyos szervezeti-szerkezeti változásokra is. A döntéshozási mechanizmus az előző önkormányzat alatt teljesen szétzilálódott. Ez akadályozta, illetve gyenge hatásfokúvá és kockázatossá tette jelentős ügyek kezelését. Ilyen volt például az Alstom-metrószerelvények, vagy a Dunaparton épült CET központ históriája. Ami a négyes metró beruházását illeti, jellemző tény, hogy összesen tizenhárom vagy tizennégy, jogosítványokkal rendelkező tényező vett részt ugyanannak a döntésnek a kezelésében. Azt, hogy valójában ki hozta a döntést, utólag sem lehetett felderíteni.

A létszámleépítés fő oka a kényszerű takarékoskodás mellett, hogy ilymódon koncentráltabb városházi szerkezetet lehet kialakítani. Az elmúlt évben mintegy 1200–1300 fő dolgozott Városházán. Ebből racionálisabb munkaszervezés mellett mintegy háromszáz főt nyugodtan el lehetett küldeni. Más kérdés, hogy ez a pénzhiány miatt gyors tempóban végrehajtott leépítés véglegesnek tekinthető-e. Valószínűleg további finomításokra is sor kerül majd.