Zentai Péter: Magyarországon vagy más hasonló sorsú közép-európai országokban még csak-csak érthető, hogy előretör a radikális jobboldal, de az teljesen érthetetlen, miért történik meg ugyanez Finnországban. Sikeresek, gazdagok. Nem igaz?

Ville Pernaa: Nem mindenki sikeres, nem mindenki jómódú Finnországban sem. Az Igaz Finnek pártjának szavazói jelentős részben megkeseredett, nem túl sikeres emberek. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy az évtizedeken át hatalmon lévő konzervatív és szociáldemokrata irányzatú pártok unalmassá váltak, nagyjából uniformizálták a politikai életünket. Mindegyikük liberális szemléletű, az Igaz Finnek viszont gyökérből táplálkozó konzervativizmust hirdetnek. Mindenesetre színt hoztak a politikába, élénkítették a közéletet, felrázták a polgárokat.

Timo Soini, az Igazi Finnek vezére sikerüket ünnepli

AP Photo

Z. P.: Akkor most alapvetően örülnünk kell előretörésüknek? Vagy azoknak a nyugati elemzőknek van igazuk, akik drámát látnak a finn fejleményekben? Egyáltalán, most bekerülnek vagy sem a radikális jobboldaliak a finn kormányba?

V. P.: Mivel megszerezték a voksok 20 százalékát, az lenne a demokrácia megszégyenítése, ha nem vennék be őket a kormányba. Lefogadhatjuk, hogy kormánypárttá lesznek. Amiatt nem aggódnék, hogy a hazám kilép az euróövezetből. Ez azért lehetetlen, mert a finn szavazók nyolcvan százaléka EU-barát pártokra szavazott, a legnagyobb erővé lett Nemzeti Koalíciós Párt egyenesen támogatja a pénzügyi szolidaritást Portugáliával, Görögországgal és minden olyan tagállammal, amely bajba került. Ez a párt adja az új miniszterelnököt.

Z. P.: Akkor miféle kormánykoalíció alakul? EU-ellenesek és EU-barátok együtt? Nem sok jövőt jósolnék e kormánynak – innen távolból.

V. P.: Én sem – innen a közelből. De ilyen a demokrácia. Az Igaz Finnek pártjától egyébként nem kell nagyon megijedni, nem fasiszta, nem szélsőjobboldali erő, hanem egyszerűen populista, amely a nemzet elsőbbségét hirdeti mindenekfelett.

Z. P.: Nem gondoltam volna, hogy ezzel sikert lehet aratni egy olyan országban, ahol éppen a globalizációnak köszönhetők a finn vállalatok fantasztikus, világra szóló eredményei.

V. P.: A szegényebb régiókban élő finnek egy részének elegük lett a média és a politikusok egyhangúan liberális, sokak szerint kozmopolita szövegeiből. Nekik az imponál, hogy az Igaz Finnek a természethez, főként az agráriumhoz ragaszkodnak, és akadályozni akarják az általuk „megélhetési bevándorlásnak” nevezett folyamatot. Azt, hogy Ázsiából, Afrikából, Romániából, Bulgáriából olyanok telepedjenek le az országban, akik – a párt vezetői szerint – csak az itteni jóléti rendszerből akarnak profitálni.

Z. P.: Ki fogják utasítani Finnországból a külföldiek egy részét? Ön szerint az Igaz Finnek programjának mely célja valósulhat meg?

V. P.: Talán tényleg megszüntetik a svéd nyelv kötelező oktatását az iskolákban. Ez a követelésük fokozatosan tényleg megvalósulhat.

Z. P.: És az, hogy az emberi életet a fogantatástól védelem illeti meg? Vagy az, hogy betiltsák az azonos neműek közötti házasságot?

V. P.: Ezeket nem lehet keresztülvinni egyelőre, mert a másik három nagyobb párt alapvetően liberális e kérdésekben. A svéd nyelv kötelező oktatását viszont egyre többen ellenzik – a liberális jobb- és baloldaliak között egyaránt.

Z. P.: „Finnesedni” fog ön szerint a többi északi ország is?

V. P.: Ez a kérdést még a választások előtt kellett volna felvetnie, és pontosan fordítva: „Svédesedni, dánosodni fog-e Finnország?” És a válaszom határozott igen lett volna. Ugyanis Dániában és Svédországban jóval előbb törtek előre a radikálisabb jobboldaliak, ráadásul sokkal veszélyesebb kiadásban, mint nálunk. Egyébként a jobboldali populizmus megjelenése és erősödése egész Európára vonatkozik. Ilyen a Zeitgeist. Ilyen a korszellem.