hvg.hu: Lázár János és Balsai István múlt hét pénteken benyújtott alkotmánymódosítási javaslata rögzítené, hogy a jövőben csak az kaphat nyugdíjat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Eredetileg arról volt szó, hogy a korábbi juttatásokat akár teljes mértékben is megvonhatják a korengedményes nyugdíjasoktól, az előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy más ilyen ellátásban részesülőktől. Ehhez képest most ott tartunk, hogy garantálják a nyugdíjakat az 57 év felettiek számára. Miért változtattak, megijedtek az emberek haragjától?

Talabér Márta: Sok olyan kérdés hangzik el, amely vagy félreértés, vagy félretájékoztatás miatt kaphat olyan felhangot, hogy „megijedtünk”. Különösen úgy, hogy eleve nem is volt szándékunk mást mondani, mint amit ismernek. Tisztázzuk: a nyugdíjasok 86 százaléka már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, az ő helyzetükben nem lesz változás. Azok, akik a nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb öt évvel vannak – vagyis 57-62 év közöttiek, azoknál sem lesz változás. Őket már nem ösztönözzük, hogy munkát vállaljanak, függetlenül attól, hogy a korai nyugdíj mely fajtáját vették igénybe: az előrehozott öregségi nyugdíjat, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a korkedvezményes nyugdíjat. A korai nyugdíj elemének tekintjük a korengedményt, a bányász- és művésznyugdíjat és a szolgálati nyugdíjat, ami most célkeresztben van.

Stiller Ákos

hvg.hu: Szakmák szerint kiket veszélyeztet leginkább az alkotmánymódosítás? Mindenkit, aki korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott?

T.M:. Nem szakmákat veszélyeztet, s mint korábban leszögeztem, nem is korkedvezménynek hívják mindegyiket. A rendvédelmi szerveknél dolgozók általában szolgálati nyugdíjjal rendelkeznek és a javaslat őrájuk is vonatkozik.

hvg.hu: Mi arra a biztosíték, hogy a korai nyugdíjat élvező vegyipari dolgozókra, bányászokra, egészségügyisekre nem terjesztik ki az intézkedés hatályát, vagyis őket is „visszavezetik a munka világába”?

T.M: A tízórás időkeretben folytatott parlamenti vitában egyértelműen elmondtuk, hogy a kormány kire kívánja kiterjeszteni az említett  intézkedéseket. A rendszer átgondolása után csak a szolgálati nyugdíj az, amire ki lehet terjeszteni.

hvg.hu: Az MSZP szerint a Fidesz felrúgja a jogbiztonságot, mely a szerzett jogok védelmének az alapja. A nyugdíj pedig szerzett jog, s a törvény alapján megállapított és folyósított nyugdíjakat utólag akarják csökkenteni, szociális ellátássá változtatni, vagy akár teljes egészében megszüntetni.

T.M: Valóban, a nyugdíj szerzett jog és a nyugdíj jövedelempótló juttatás. A nyugdíj tehát azoknak az éveknek az ellátására szolgál, amikor az ember már nem képes aktív munkavállalóként tevékenykedni. Vagyis idős korban, amikor munkavégzéssel már nem biztosítható a jövedelemszerzés, a nyugdíj jelenti a megélhetés alapját. És jelenleg az esetek nagy részében nem az idős, nem a munkaképtelen emberekről van szó, hanem olyanokról, akik erejük teljében kereső tevékenységet folytatnak a korábbi jövedelmüknél magasabb nyugdíjuk mellett.

Stiller Ákos

hvg.hu: Lesz-e annyi munkahely, ahová visszaterelhetők lesznek azok, akik elveszítik korai nyugdíjukat?

T.M: A gazdaságpolitika középpontjában a munkahelyteremtés áll, aminek lassan ugyan, de már mutatkoznak eredményei, hiszen az elmúlt hónapokban, ha kis mértékben is, de nőtt a foglalkoztatottság. A jelenleg szolgálati nyugdíjban lévők egy jelentős része most is aktívan dolgozik és jövedelmet szerez a nyugellátása mellett. Csupán azt szeretnénk, hogy akinek jövedelme van, az ne várjon szolidaritási alapú ellátást is.

hvg.hu: A munka világába visszaterelt rendvédelmiseknek milyen munkát tudnak majd biztosítani?

T.M: Aki munkát tud végezni, az végezzen munkát, mert erre van szüksége az országnak. Jelenleg mintegy 42 ezren vannak korhatár alatti szolgálati nyugdíjban, közülük 20-30 ezren rendvédelmi munkát végezhetnének és tapasztalataikat átadhatnák a a fiataloknak.

MTI Fotó: Kovács Attila