A TEK megvásárolt egy leselejtezett Boeing típusú repülőgépet, hogy azon gyakorlatozzon, majd a Liszt Ferihegyi Repülőtérről a Zách utcai központjába fuvarozta, mert hazai terepen könnyebben megy a gyakorlatozás. Az útvonal érintette a Népligetet is, és az ott található aluljáró plafonja másnap leszakadt. A két esemény között sok mindent látott, rosszhiszeműbb megfigyelők kapcsolatot véltek fölfedezni, mire a TEK, és nyomában a BKV – mely cég, ki tudja, miért, tevékenységi körébe fölvette a TEK kommunikációjának segítését is – azonnal cáfolta, hogy a Boeingtől szakadt le a plafon, ezzel elültetve a kevésbé rosszhiszeműek fülébe is a bogarat.

Ez, így ahogy van, közlésérett, mehetne a kiadóba, aztán a nyomdába, de szerencsére vannak finomságok, melyek árnyalják ezt az egész magyar abszurdot, további rétegeket rakva rá, mint egy fordított Peer Gynt. Magyarország olyan, hogy minden pillanatban újabb és újabb hagymahéjak kerülnek a központi, egyébként nem létező magra, hogy a bizonyosság helyett, miszerint kellő hámozás után eljutunk a semmiig, inkább egyre növekedjen a kétely, mi lehet a héjak alatt, és bár egy nemzedéknyi héjat nagyjából mindenki ismer, a szomorú valóság az, hogy a magyarság története minimum húszezer éves, és akkor még nem is rohantam el odáig, mint egyes őslélek-kutatók.

A terrorelhárítók már megalakulásukkor hozták a minimumszintet: Orbán Viktor személyes testőre kapta a feladatot, miközben Orbán Viktor személyes fogorvosa felkészült, és egy ország örült, hogy Orbán Viktornak nincsenek személyes urológiai problémái, mert így megmaradt a kasszában néhány milliárd forint. (A nemzeti közgéposztály felemelkedése és még feljebb emelkedése címen egyébként már írom eposzomat, csak előbb be kell fejeznem a Nyúl, aki megette Nógrád megyét c. verses mesémet, mert már megígértem az olvasóknak.)

Megalakultak tehát a terrorelhárítók, kaptak sok pénzt, ami innentől már rendben van, mert ha terrort kell elhárítani, akkor ahhoz baromi sok pénz kell, ebben nincs vita, csupán a kiindulópont kérdéses, miszerint a legalkalmasabb ember erre Orbán kijelöltje lenne-e, és ha igen, akkor addig miért kellett testőrködnie, ahelyett, hogy magas pozíciót töltött volna be a honvédségnél vagy a belügyben, de biztos, hogy a kommunisták nyomták el, és ezért. Még szerencse, hogy a leendő miniszterelnök mellé került, mert így kiderülhettek hihetetlen képességei.

Nem magánhadsereg, persze hogy nem.

A másik kérdés az, hogy kell-e terrort elhárítani, mert ha van, akkor természetesen kell, de ha nincs, akkor szegény terrorelhárítók csak gyakorlatoznak, gyakorlatoznak és gyakorlatoznak, aztán nyugdíjba mennek, oszt jó napot. A válasz erre az, hogy terrorizmus igenis létezik, terroristák vannak, most is alsógatyával támadtak az Egyesült Államokra, nem lehet elég komolyan venni őket.

A szituációban az a végtelenül romlott és zsibbasztó, hogy amíg nincs terrortámadás Magyarországon, addig azt lehet mondani, hogy bármikor lehet, és amennyiben bekövetkezik, akkor utólag valaki már megmondta előre. Ha nincs terrorelhárító brigádunk, akkor mennyire kellett volna, ha meg van, akkor milyen okos a miniszterelnök. Azt javasolni tehát, hogy oldja már meg ezt a honvédelem vagy belügy, felelőtlenség, már-már hazaárulás, de mindenképpen a terroristákkal való összejátszás lenne, így aztán Orbán annyit költ a TEK-re, amennyit akar. Mondjuk, arra kíváncsi vagyok, hogy adott esetben a Központ mennyire fog terrort hárítani Gyurcsány, Jávor Benedek vagy – ahogy ezt a helyzetet elnézem – Győzike miniszterelnöksége alatt, de ne legyen igazam.

A propagandagépezet mindenesetre nagyszerűen működik, a hős terrorelhárítók erőteljesen megdizájnolva szerepelnek a hírműsorokban, csak akkor akad meg kicsit a gépezet, amikor nem kapnak vízumot, de idővel ezt is sikerül orvosolni.

Amennyiben csökken a veszélye, hogy magyarok haljanak meg, akkor a Népliget metróállomás plafonja semmiség, ennyi járulékos kárt bármikor elfogadunk, meg egyébként is rettenetesen ronda volt az intézmény, az a minimum, hogy a teteje leszakadjon. Nincs határ, lássuk be, ha holnap azzal állnak elő a felelős vezetők, hogy le kell gyalulni a Gellért-hegyet, akkor le kell gyalulni, ki az az idegenszívű, alkaloidás újságíró, aki nemet merne mondani, amikor magyar anyák és magyar apák, nem beszélve a magyar gyerekekről!, élete múlhat ezen. Hol egy buldózer, megyek magam is!?

Ha egyszer legjobban Orbán Viktor testőre tudja megvédeni a magyar életeket, ha egyszer a Fidesz kampánytámogatója árulja a legjobb magyar árut, ha csak Orbán Viktor barátja tud rendes utakat és hidakat építeni, ha fogásza látja legjobban a fogorvoslás közeli és távoli jövőjét, és amennyiben sofőrje ért legjobban a Forma 1-hez, ha Orbán Viktor fiának edzője szereti egyedül a focit, akkor ez a lehető legjobb világ, illetve  még nem az, de hamarosan az lesz, feltéve, ha Gyurcsány Ferenc sofőrje, fogorvosa, edzője és kertésze ellentámadásba nem lendül, de ez nem túl valószínű.

És ne felejtsük: aki az átfogó változások ellen érvel, az konkurens érdekcsoportok (Gyurcsány Ferenc fogorvosa!) hálójában vergődik, nekik tapossa szélesre az utat, az ő érdekeiket próbálja megvédeni a nemzet érdekeivel szemben.

A Fidesz taktikája az, hogy a szimpla tahóság egy idő után borzalmasan unalmas lesz, és két év hosszú idő. Vigyétek ezt az egész trágyakupacot a vérbe, olyan mindegy, nekem már olyan mindegy, hogy ki lopja el.