„A 21. században vagyunk” – ezzel a fölismeréssel indított az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet az internetről szóló nemzeti konzultáció miatt hívtak össze. Majd elhangzott még egy csomó dolog az internet, meg úgy általában az informatika fontosságáról, hogy azután eljussunk a „nincs más nyersanyagunk, csak az emberi agy” velős megállapításhoz.

Ezen a vonalon haladt tovább az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke is, aki a legnagyobb problémának a digitális írástudatlanságot nevezte, és említett mindenféléket az elektronikus ügyintézési lehetőségek bővítésétől a vállalkozások informatikai fejlesztéséig. Azt is elmondta, hogy ő és egyesülete lehetőséget lát „mind a társadalom, mind a kormányzat részére” a nemzeti konzultációban. „Mi ebben partnerek akarunk lenni” – szögezte le az elnök (korábbi fővárosi és II. kerületi fideszes képviselő).

Amúgy értelmes kérdések merültek föl, de semmi olyasmiről nem folyt a szó, amely ne kerülne említésre a tucatkonferenciákon vagy az ismeretterjesztő cikkekben. Ennek ellenére zsúfolásig volt a terem, igaz, a sajtó elsősorban Deutsch Tamásra volt kíváncsi, és az is igaz, hogy az érdeklődés legalább annyira szólt Juhász Péterrel folytatott csörtéjének, mint a nemzeti konzultációnak. (Juhászról és a Fideszen belüli konfliktusokról lásd keretes írásunkat.)

Deutsch Tamás a mai sajtótájékoztatón

Fülöp Máté

Gonoszkodó kommentek és ellenzéki képviselők nyíltan szokták találgatni, hogy mihez ért a Fidesz örökifjú európai parlamenti képviselője. Nos, a tudósító korábbi tapasztalatai alapján egy sereg mindenhez, de egyhez egészen biztosan: a sajtóhoz, illetve a sajtó bepalizásához. Egészen kiválóan tudja behekkelni magát a média figyelmének középpontjába anélkül, hogy új információval bőségesen szolgálna.

Az érdemi rész most is csak ennyi volt: a nemzeti konzultációra március közepétől április közepéig kerül sor, kizárólag digitális formában. Az előkészítésre szolgáló honlap, az internetkon.hu január második felében kezd üzemelni, és nem csak a felnőtteket, de a fiatalabb korúakat is be kívánják vonni. Végül pedig a lényeg: „a netadó halott, és halottról vagy jót, vagy semmit” – mondta Deutsch, hogy azután még kétszer megismételje, hogy semmiféle adó, vagy azzal egyenértékű díjfizetés nem szerepel majd a konzultáció témái közt.

Emlékeztetőül: a nemzeti konzultáció mint sajátos NER-találmány bevetése azután merült föl, hogy a tiltakozások hatására a miniszterelnök elállt az internetadó ötletétől, pontosabban a kormányzati fordítás szerint: a távközlési adó internetre való kiterjesztésétől. Amennyiben viszont ez az adó a jövőben sem lesz, és ha csupa olyasmit kívánnak megkonzultálni, ami a kormány alapfeladata, illetve az azzal kapcsolatos egyeztetéseket amúgy is folytatnia kéne, akkor az infokommunikációs államtitkárság vajon minek van? Vagy, ha amaz és a többi illetékes kormányzati szereplő rendben végzi a dolgát, akkor miről fogunk konzultálni? Jó lett volna, ha valaki ezt megkérdezi.

Mi megkérdeztük. Deutsch válasza, hogy az „átépítés alatt az árusítás zavartalanul üzemel”, azaz a kormány emberei a konzultációtól függetlenül teszik, amit tenniük kell. A konzultáció lehetséges kérdései között viszont, mondjuk, az szerepelhet az EP-képviselő szerint, hogy az internethasználók rendjén valónak tartják-e, hogy bizonyos településeken csak egyetlen szolgáltató létezik, mert például Svédországban szabály van arra vonatkozóan, hogy legalább ötnek kell lennie mindenhol. Tudósítónk nem tartotta rendjén valónak, hogy van olyan település, ahol csak egyetlen cég szolgáltat internetet, ám az, hogy egyáltalán most merül csak föl, nem tekinthető-e az eddigi kormányzás kritikájának – kérdezte. Ez olyan, felelte Deutsch, hogy a pohár félig tele van, vagy félig üres. Bár ez nem jutott magunktól eszünkbe, de ez tényleg olyan, gondolta a tudósító, bár azt nem tudta eldönteni, hogy akkor most félig tele, vagy félig üres. Össze kéne rá hívni egy nemzeti konzultációt.