Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
A Te véleményed Facebook-kutató applikáció segítségével az elmúlt héten kutatást végeztek a párizsi terrorcselekményekkel kapcsolatos véleményekről a hvg.hu-val közösen. Annak ellenére, hogy a válaszadók véleménye szerint Magyarországon szinte egyáltalán nincs esély hasonló cselekmények bekövetkeztére (mindössze 10 százalékuk válaszolta, hogy kis vagy nagy esély lenne erre) határozott vélemények fogalmazódtak meg. Megnyugtató, hogy a támadást illetően az erőteljesen szélsőséges vélemények kisebbségben vannak a megfontoltabbakkal szemben. Azonban a jövőt meglehetősen sötéten látják a válaszadók, és ezzel összefüggésben a megoldások tekintetében is inkább a keményebb intézkedések felé hajlanak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az eredmények Európára és nem Magyarországra vonatkoznak.
A cselekmények elítélésében meglehetősen egyöntetűek voltak a válaszadók. Mindössze három százalék válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem ítéli el a terrorcselekményeket szemben 81% olyan válaszadóval, akik teljes mértékben elítélik azt. Ezzel szemben azonban a karikaturisták felelősségét firtató kérdésben már nem ilyen egyértelműek a válaszok. Ahogy a Franciaországban is sokan felvetik felelősségüket, itt is a válaszadók 30%-a részben vagy egészében felelősnek tartja őket saját halálukban, és csak 35% utasítja el teljes mértékben felelősségüket, míg 17% részben tesz így.
Tulajdonképpen jól láthatóan kirajzolódik két csoport a kutatásban, ahol a jelen megítélésében valamelyest többségben vannak terrorcselekmény elítélését, a karikaturisták felelősségének elutasítók és sajtószabadság védelmezői. Az előzővel megegyezően 52% válaszolta, 44 ellenében, hogy inkább beleférnek a sajtószabadság kereteibe a karikatúrák. Azzal sem értett egyet a többség, hogy a nyugati sajtónak a támadások hatására korlátozni kéne a sajtószabadságot. Habár itt már 47% vetette el a sajtószabadság bárminemű korlátozását és 45% a sértő tartalmak korlátozását támogatta.
A válaszadók empátiáját dicséri, hogy többségük 62%-a ennek ellenére megérti a muszlimok felháborodását, de nyilvánvalóan nem fogadja el az erőszakot, mint választ.
A jövőt illetően azonban ez a két csoport épp ellenkezőképpen alakul. Ott az előzőnél nagyobb többségbe kerülnek pesszimisták és a keményvonalasok. Érdekes módon a fiatalok valamelyest minden kategóriában felülreprezentáltak a keményebb vélemények között.
A többség 57% úgy gondolja, hogy a támadás egy kulturális konfliktus egyik állomása, vagyis a helyzet romlására számít és csak 44% tartja egy egyedi elszigetelt esetnek. A muszlim lakosság beilleszkedésével kapcsolatban is hasonlóan pesszimisták 60% szerint erre nem sok esély van, mint ahogy többségben vannak azok is, akik a több terrorcselekményekre számítanak a muszlim lakosság számának növekedése esetén, 48% áll szemben 41-el.
Ezzel összefüggésben az európai bevándorlás korlátozását és a terrorelhárító intézkedések növelését is támogatják, akár a szabadságjogok részleges korlátozása árán is. A bevándorlás radikális szigorítását 51% támogatja, míg a terrorelhárítás jogosítványainak növelését 47%.
A kutatás alapján úgy tűnik a terroristák már elérték első eredményeiket, az emberek félnek a jövőtől és a helyzet romlására számítanak. Újra hangsúlyozni kell, hogy ezt Magyarországra nem tartják érvényesnek, ugyanis itt mindössze 3% gondolja úgy, hogy nagy esély van hasonló események bekövetkezésére.
