Sajtóhíradások szerint a párizsit követő San Bernardo-i, londoni és kínai merényletet is moszlim hátterű tettesek követték el. A párizsi 130 halott után 14 az USA nyugati partján, 29 Kínában, egy súlyos sebesült Londonban és összességében tucatnyi további sebesült.
Európa után Amerika, ismét Európa, majd Ázsia: az iszlám fundamentalista terror globalizálódott. És közben nem szűnik a palesztin elkövetők általi késeléses merényletsorozat Izraelben sem.
Ugyanezekben a napokban látott napvilágot a huszonöt vezető rabbi által kibocsátott ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről, melyhez további vallási vezetők csatlakozását várják, majd néhány nappal később a jelentős vatikáni dokumentum, mely nem először tesz hitet a keresztények fellépésének szükségességéről az antiszemitizmus ellen, ám amelyben első alkalommal szerepel a katolikus egyház hivatalos megnyilatkozásai között a zsidók aktív térítésének tilalma.
Valószínűnek tűnik az összefüggés a történelmi súlyú deklarációk és a világpolitikai helyzet, a közös fenyegetettség között. Zsidók és keresztények talán soha nem voltak még ennyire egymásra utaltak a világunkat fenyegető veszéllyel szemben. Ez fontos felismerésekre vezethet, és az európai eszme is megerősítést nyerhet általa.
Világosan kell látnunk: az iszlám radikalizálódás a szociális elégedetlenség, civilizációs komplexusok mellett a vallási fundamentalizmuson és a politikai iszlámizmuson alapul. Ez utóbbi, minden általunk vallott, nyugati demokratikus alapelvvel szembeszállni látszik, és áldozatai között éppúgy vannak moszlimok, mint zsidók és keresztények.
Miközben szakértők szerint a gazdasági és természeti erőforrások kimerülésével kapcsolatos kihívások miatt, másrészt a technikai vívmányok révén jelentősen nőtt a 21. századi tömeges népvándorlás fenyegetése és Európa sebezhetősége, józannak kell maradnunk. Az öncélú terrorista pusztítást megfékezni csak erővel lehet, de nagyon pontosan kell megválasztanunk a célpontot. A terroristák nem pusztán az általuk megszerezhető területek és társadalmak feletti uralom, hanem a nyugati világ értékeinek megingatása érdekében lépnek fel. Miközben a terror környezetét is fel kell tárnunk Európában és Amerikában, és a terroristák segítőivel szemben is hatékonyan fel kell lépnünk, világosan kell látnunk, hogy ellenségeink a nyugat-ellenes háborút három lépésben képzelik el.
1. Meg akarják ingatni a nyugati világ stabilitását, értékeit.
2. Szembe akarják fordítani a nyugati világban élő moszlimokkal a nyugati civilizáció keresztény, zsidó és szekuláris polgárait.
3. A nyugati iszlámellenességet kiprovokálva, a maguk oldalára akarják állítani a nyugati világban élő moszlimokat is, hogy azok, előre tolt ékként, eszközeik legyenek a nyugat ellen folytatott háborúban.
Miközben zsidók és keresztények talán felismerik egymásra utaltságukat, miközben a nyugati világ talán lassan feleszmél, hogy mi fenyegeti, az iszlám fundamentalista terrorral szemben folytatott harcban világos jeleket kell adnunk, hogy megértessük a moszlim közösséggel: a terror a nyugati világba integrálódni vágyó moszlimokat is potenciális célpontnak tekinti, rájuk nézve is halálos veszedelmet hordoz. Világos jeleket kell adnunk oktatásban, politikai nyilatkozatokban, mindennapi gesztusokban, hogy aki betartja demokráciáink törvényeit, magáénak vallja társadalmi együttélésünk alapvető eszméit, az bármilyen hitű legyen is, része közösségünknek, és védelmet kap intézményeinktől mindazokkal szemben, akik fenyegetik együttélésünk nyugalmát.
Világos válaszokat kell azonban kapnunk az európai moszlim közösségektől, vezetőiktől és médiumaiktól, hogy ők is tisztában vannak a veszéllyel és a felelősséggel. Ha szociális nehézségek, integrációs és kulturális konfliktusok sokasága is az osztályrésze a bevándorlóknak és második-harmadik nemzedéküknek, akkor is mindent meg kell tenniük szülőknek és tanítóknak, családoknak és intézményeknek, hogy a frusztráció ne torkolljon erőszakba. Ha ők nem parancsolnak megálljt az elharapózó gyűlöletnek, ideológiai agymosásnak és a gyilkos ösztönöknek, a fenyegető veszély eszkalálódhat, és ellenük is fordulhat, nőhet a moszlimellenesség, az előítéletek.
Jó volna világos válaszokat kapnunk a közel-keleti moszlim országok dialógusra kész részének vezetőitől is. Amennyire képesek rá, meg kell akadályozniuk nekik is, hogy polgáraik a terror támogatóiként lépjenek fel, akár anyagi, akár szellemi, akár fizikai értelemben. A háború megfékezésében nekik is tenniük kell: saját hitük radikális eltévelyedettjeivel szemben is.
Apró szimbolikus jeleit látni a változásnak. A bahreini hanukaünnepség keretében az ország királya az európai rabbi-delegációval közösen gyújtott gyertyát. Ilyesmire a Perzsa Öböl-beli nemzetek palotájában 1948, Izrael megalapítása óta nem volt példa. Kis fény is képes elűzni a nagy sötétséget, mondta az ünnepségen az európai delegáció vezetője.
