Nyomás és ellennyomás

George Bush amerikai elnök, aki ragaszkodik ahhoz, hogy Irán nem juthat atomfegyverhez, növelni szeretné a perzsa államra nehezedő nyomást, hogy megállítsák a feltételezett atomfegyverkezési programot. Washington két ajánlatot is tett arra az esetre, ha Irán kész az együttműködésre: nem akadályozza meg Teherán felvételét a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), és hozzájárul alkatrészek szállításához iráni utasszállító repülőgépek számára. "Úgy gondolom, hogy ezek a lépések jó irányba mutatnak" - mondta Rafszandzsani. "De ez nem elég, többet kell tenniük" - szögezte le, és példaként az Egyesült Államokban zárolt iráni számlák feloldását említette.

Rafszandzsani a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva közölte: Washington ugyan már tett lépéseket a "helyes irányba", de még többet kell tennie annak érdekében, hogy bebizonyítsa az irániaknak: felhagyott az ilyen magatartással. Rafszandzsani szerint a forradalom előtt az amerikaiak a sah rendszerét támogatták, s a forradalom után sem voltak túl jók Iránhoz.

Az Egyesült Államok a forradalom óta - amely során több mint 50 amerikai állampolgárt tartottak fogva 444 napon át - nincs hivatalos kapcsolatban Iránnal, és ellenzi, hogy Irán dúsított uránt állítson elő. Az Európai Unió tárgyalásokat folytat Teheránnal az iráni atomprogramról, amely teheráni állítás szerint kizárólag békés célokat szolgál.
    
   
Azokkal az amerikai vádakkal kapcsolatban, hogy Irán terroristákat támogat, Rafszandzsani azt mondta, hogy a terroristák az amerikaiak tevékenységének termékei. "Ha van al-Kaida néven működő terrorizmus, akkor ezért a felelősség közvetlenül az Egyesült Államokat terheli" - fogalmazott. Megígérte: elnökké választása esetén az enyhülés politikáját fogja követni, s ezt a politikát alkalmazza az Egyesült Államok iránt is. Mindamellett figyelmeztetett: ha Washington továbbra is ellenségként viselkedik, fennmarad a korábbi helyzet.