Politikai nyomásgyakorlás volt Magyarország és öt másik új uniós tagállam utolsó pillanatban tett, a költségvetési megállapodás elérését célzó kezdeményezése a brüsszeli EU-csúcsértekezleten - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök kifejtette: a négy visegrádi ország (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország), valamint Lettország és Litvánia a közös akcióval azt akarta jelezni, hogy ha a megállapodáshoz nagyvonalúság kell, akkor legyen, ők hajlandóak akár a kiharcolt pozícióikból is visszalépni. "Példát akartunk mutatni azon országok számára, amelyek saját álláspontjukat végsőkig hangsúlyozva végül megakadályozták a megállapodást" - mondta.

Magyar szempontok

Gyurcsány Ferenc szerint a magyar álláspont leglényegesebb elemei, a támogatás mértéke és belső fő szerkezete nem képezte vita tárgyát, sőt, az utolsó pillanatban a támogatás fő összege mintegy 150 millió euróval még nőtt is. Jó jelnek értékelte, hogy a soros EU-elnökség kompromisszumos javaslata, teljesíti azt az igényt, miszerint az egy főre jutó támogatás tekintetében Magyarország az első öt ország között legyen. Hozzátette: bárhogy folytatódjék is a vita, strukturálisan új javaslatot szerinte nem tud tenni egyik következő soros EU-elnökség sem.

Hozzátette: a lépés lényegében rögtönzött akció volt, s előzőleg nem egyeztettek arról, hogy milyen pontokon engedhettek volna. Ám ha sikerül kikényszeríteni a vita újranyitását, s "megnyílik a megállapodás lehetősége", akkor jó szívvel tett volna engedményt, s vállalta volna ezt a kompromisszumot. "Az ugyanis teljesen világos, hogy Magyarország számára az elvileg elképzelhető legrosszabb kompromisszum is jobb, mint a pénzügyi perspektíva hiánya 2007-től" - szögezte le.

Gyurcsány Ferenc szerint a közös fellépés nyomán egy órán át tartó, szenvedélyes konzultáció kezdődött, s Spanyolország - amely a luxemburgi EU-elnökség javaslatát elutasító államok közé tartozott - jelezte, hogy hajlandó újragondolni a megállapodást, s még az éjszaka végső kompromisszumra jutni. Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár az elutasítók történelmi felelősségére hivatkozott, Tony Blair brit és Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök viszont hajthatatlannak bizonyult - idézte fel az eseményeket a miniszterelnök.

A július elejével kezdődő brit EU-elnökségről szólva Gyurcsány úgy vélte: ha a britek valóban a költségvetés mélyreható reformjától teszik függővé a pénzügyi perspektíva elfogadását, akkor ezzel saját maguk számára is teljesíthetetlen feltételt fogalmaztak meg, ez ugyanis fél év alatt kivitelezhetetlen. Így azután vagy kénytelenek lesznek feladni az álláspontjukat, vagy nem lesz megállapodás az EU-keretköltségvetésről a brit időszakban sem. S ha Nagy-Britannia nem hajlandó visszalépni igényétől, akkor örülhetünk, ha 2007 végére lesz keretköltségvetés - vélte.

Végül arról beszélt, hogy a jelek szerint Európa elfáradt, régi eszményei nem lelkesítik, új eszményeiben pedig bizonytalan. Képtelen választ adni arra, miként lehet versenyképesebbé válni, de közben megőrizni társadalmi kohézióját. Növekszik a nemzeti önzés, az egyes nemzetek befelé fordulnak, s ilyen körülmények között már az is nagy eredmény volt, hogy az EU-tagállamoknak a mostani csúcsértekezleten sikerült közös, elvi álláspontra jutniuk az EU-alkotmány ratifikálásának folytatásáról.