Persányi elmondta, Magyarország is rendelt el korlátozásokat, amelyek ügye ősszel kerül majd a tanácsülés elé: a mostani előzmények után a magyar pozíció helyzete is kedvezőbb. A magyar kormány év elején arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ország területén nem engedélyezi a genetikailag módosított szervezetek termesztésbe vételét, amíg ezek tudományos vizsgálatát le nem folytatják. 
   

Felszín alatt

Fenntartásai vannak a magyar tárcának a felszín alatti vizek szennyezés elleni védelméről szóló irányelvvel kapcsolatban. A szennyezés elleni lépések megkezdéséhez EU-kritériumként szabott literenkénti 50 milligrammos nitráttartalom mértéke ugyanis a magyar álláspont szerint túl magas, és az sem elfogadható, hogy minden tagország maga szabályozza a rendet. Ez azért lényeges kérdés, mert Magyarország nagy részben nemzetközi (több országot érintő) vizekkel rendelkezik, ivóvízkészletének több mint 90 százalékát is ilyen vízből nyeri, és ezek karbantartása kiemelkedően fontos. Magyarországon a közösséginél szigorúbb, 25 milligramm a határérték.

A mostani tanácskozáson csupán négy EU-tagállam támogatta az Európai Bizottságnak azt az álláspontját, hogy a génmódosított szervezetek ügyében hatályon kívül kell helyezni a szóban forgó nyolc tagállami korlátozást. Minden ügyben csupán egyetlen ország, Nagy-Britannia állt a bizottság mellé.

Megállapodtak a miniszterek a higany fokozatos kivonására vonatkozó uniós stratégiában - jelentette be Persányi Miklós. Ennek értelmében 2011-re megszüntetik a higany exportját, és az anyagot fokozatosan kivonják mindenféle használatból, benne a mérőműszerekből, az aranybányászatból, a fogtömések anyagai közül.     

    
Tárgyaltak arról is a tagországok, hogy milyen álláspontot képviseljen az EU a klímavédelemmel kapcsolatban év végén Kanadában tartandó világkonferencián az elvben 2012-ig érvényben lévő kiotói szerződés utáni időszakra vonatkozóan. Az EU egyebek között a tagállamok saját vállalásának teljesítését tartja fontosnak.