Muazzez Ilmiye Cign az időszámításunk előtti IV. évezred sumér kultúrájának a szaktekintélye. November 1-én kell megjelennie az isztambuli esküdtszék előtt. Tavaly megjelent könyvében Cig asszony azt állította, hogy a fátylat, amelynek viselése napjainkban megosztja a török társadalmat, először olyan "közönséges" sumér nők viselték, akik templomokban avatták be a fiatalokat a szexuális élet rejtelmeibe anélkül, hogy prostituáltakká váltak volna.

Kijelentései felháborították a törökországi konzervatív iszlám köröket és egy izmiri ügyvéd feljelentése nyomán az ügyészség eljárást kezdeményezett a régész és kiadója ellen a török büntető törvénykönyv 216. cikkelye alapján, amely bünteti "a faji és vallási gyűlöletre való uszítást".

Cig asszonyt és Ismet Ögütücüt, a kiadót akár három évi börtönre is ítélhetik e vád alapján. A régésznőről amúgy is közismert a világi értékekhez való kötődése. Levelet írt például Recep Tayyip Erdogan török kormányfő feleségének, és arra szólította fel, hogy vegye le a fátylát, hogy példát mutasson honfitársnőinek. "Otthon azt hord, amit akar. De mint a miniszterelnök felesége, nem hordhat sem keresztet, sem kendőt" – mondta Muazzez Ilmiye Cig egy közelmúltbeli interjúban.

A fátyolviselés szigorúan tilos a török közhivatalokban és egyetemeken, és a világiasság hívei, köztük a hadsereg körében úgy tekintenek rá, mint a politikai iszlám nyílt támogatásának jelére. A fátyolviselés kérdése ismét aktuális lett a muzulmán, de világi berendezkedésű Törökországban Erdogan és az iszlám alapokon álló Igazság és Fejlődés Pártja 2002-es hatalomra jutása után. A kormányfő ugyanis megígérte választóinak, hogy feloldja a tilalmat, de eddig nem volt rá lehetősége.