A Királyi Külügyi Intézet - székhelye után, közkeletű nevén Chatham House - az Obama-kormányzat első hónapjának végére időzített, 45 oldalas helyzetértékelésében azt írta: jelenleg Oroszország beszél a legtöbbet az Egyesült Államok nemzetközi hatalmával szembeni fellépésről.

Oroszországnak - az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyik állandó tagjaként, atomhatalomként és a világ egyik legnagyobb földgáz- és kőolaj-exportőreként - vannak olyan tulajdonságai, amelyek alapján világhatalomnak nevezhető. Gyengeségei azonban túltesznek erősségein: fizetőképessége továbbra is az energiaexporttól függ, és gazdaságában nem honosodtak meg kellő súllyal egyéb ágazatok.

Gazdasági és szociális infrastruktúrája sürgős korszerűsítésre szorulna, de ha a nyersanyagárak hosszabb ideig alacsony szinten maradnak, ez a korszerűsítés elmarad - áll a Chatham House elemzésében.

A ház szerint az Európai Unió az a világpolitikai szereplő, amely a jövőben kikezdhetné az Egyesült Államok globális vezető szerepét. Összesített GDP-értéke meghaladja Amerikáét, lakossága majdnem 200 millióval nagyobb az Egyesült Államokénál.

Az EU-ból azonban jelenleg hiányzik az a kollektív törekvés, politikai szervezettség és központosított erőforrástömeg, amellyel betölthetné az őt egyébként potenciálisan megillető világpolitikai szerepet.
Kínának, a harmadik lehetséges nagy kihívónak ma elsődleges célja saját gazdaságának fejlesztése. A pekingi vezetés ez idő szerint hangsúlyosan nem törekszik arra, hogy osztozzon az Egyesült Államokkal a globális vezető szerepben, vagy átvegye Amerikától ezt a szerepet. Kína továbbra is ódzkodik attól, hogy döntőbíróként lépjen fel nemzetközi biztonsági ügyekben - áll a Chatham House átfogó elemzésében, amelyet Robin Niblett, az intézet igazgatója állított össze.

Niblett összefoglalásként leszögezi: sem e három nagy világpolitikai szereplő, sem más regionális hatalmak nem lesznek képesek a közeljövőben az Egyesült Államokéhoz hasonló globális vezető szerep ellátására.

Az Obama-kormányzat heveny gazdasági válság közepette lépett hivatalba, és a gazdaság állapota miatt mind Washingtonban, mind más fővárosokban az utóbbi egy évben beszédtémává vált az amerikai hatalom hanyatlása. Az Egyesült Államok azonban - humán, gazdasági, politikai és katonai erőforrásait egybevetve, amelyekkel nemzetközi érdekei védelmére kelhet - továbbra is önálló kategóriát alkot. Emellett a jelenlegi világgazdasági válságban az amerikai GDP-érték várt csökkenését a versenytársak hasonlóan súlyos visszaesése kíséri, tehát emiatt nem módosul jelentősen a globális gazdasági hatalmi egyensúly - áll a Chatham House értékelésében.

Az elemzés ennek alátámasztására kiemel néhány összehasonlító adatot. Az amerikai nominális hazai össztermék-érték tavaly 14 500 milliárd dollár volt, vásárlóerő-paritáson mérve csaknem a kétszerese a 7800 milliárd dolláros kínai adatnak, és nem sokkal kevesebb a (jóval nagyobb lakosságú) EU 15 ezer milliárd dolláros együttes GDP-értékénél.

Az egy főre jutó GDP az Egyesült Államokban 48 ezer dollár volt 2008-ban, Kínában 6100 dollár, az Európai Unióban 33 800 dollár.

A dollár továbbra is a világ vezető tartalékvalutája, és a hozzáférés az amerikai fogyasztói és pénzügyi piacokhoz, illetve az amerikai technológiához - vagy e hozzáférés korlátozása például szankciókkal - változatlanul jelentős hatást gyakorol más országok gazdaságára.

Amerika ereje azonban a nemzetközi biztonság terén a legérzékelhetőbb. Az amerikai védelmi költségvetés a 2009-es pénzügyi évre becslések szerint eléri a 515 milliárd dollárt, amelyhez hozzájöhet még 70-100 milliárd dollár az iraki és az afganisztáni hadműveletekre. Ez együtt meghaladja a világ többi országának összesített védelmi kiadásait - írja a Chatham House vasárnap kiadott elemzése.