szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Elutasítják az észtek és a németek azt a gondolatot, hogy az EU közép- és kelet-európai új tagországai különleges pénzügyi támogatásban részesüljenek a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság leküzdése érdekében.

Andrus Ansip észt kormányfő, miután részt vett ezen országok vezetőinek brüsszeli különtalálkozóján, majd pedig az ezt követő uniós csúcstalálkozón, újságíróknak a két tanácskozás között elmondta: „nagyon ellenzi”, hogy ilyen alapon egymástól elkülönülő országcsoportokat hozzanak létre az EU-n belül.

„Nem hiszem, hogy különtámogatásra lenne szükség a közép- vagy a kelet-európai államok számára, ezek ugyanis egymástól is nagyban különböznek” – mondta. Mint hozzátette, Észtország például jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkezik. Szerinte az euróövezet néhány országában lényegesen nagyobbak a pénzügyi gondok, mint egyes „úgynevezett új tagállamokban”.

Az Európai Unió vasárnap délutáni brüsszeli csúcsértekezletén az állam- és kormányfők által elfogadandó zárónyilatkozat tervezetének egyik szövegváltozata nem tesz említést kelet-európai stabilizációs programról. Ehelyett arról szól, hogy az uniós pénzügyminiszterek figyelemmel kísérik a pénzügyi helyzetet, és az egyes eseteket külön-külön kezelve hozhatnak döntést különböző intézkedésekről.

Az EU-csúcsot megelőző különtanácskozáson - mint arról Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban beszámolt - magyar részről 160-190 milliárd euró nagyságrendű, Közép-, illetve Kelet-Európának szánt támogatási csomag tervezetét vázolták fel, átfogó programot próbálván alkotni az eddig elhangzott valamennyi kezdeményezésből. Az elgondolást – kiszivárgott értesülések szerint – az észtek mellett a szlovákok is elutasították.

Elvetette Angela Merkel is azt a felvetést, hogy nagyszabású külön támogatással siessen az Európai Unió a nehezebb helyzetbe került közép- és kelet-európai tagországok segítségére.
 
A német kancellár szerint a helyzet nem azonos a térség egyes tagállamaiban. „A helyzet nagyon különböző Magyarországon és más országokban” – idézték médiabeszámolók a kancellárt a tanácskozás helyszínén. Merkel amellett érvelt, hogy helytelen lenne a térség országait egy kalap alá venni, és e térségre egységes támogatási csomagot szabni. Mindazonáltal kétségtelennek mondta, hogy amiképp az EU segített Magyarországnak, azonképp ezentúl is segíteni fog a rászoruló országoknak európai eszközökkel és a nemzetközi szervezeteken keresztül.

Egyebekben a német kancellár – aki a német kormányrepülőgép hibája miatt késve érkezett az EU-csúcsra – arról szólt, hogy fontos válságenyhítő intézkedés lenne megreformálni a bankok számára a tőkemegfelelési követelményeket, mert az úgynevezett nem realizált veszteséggel szembeni tartalékolás is csökkenti a hitelezésre használható pénzt a bankoknál.

Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter arról beszélt Brüsszelben újságíróknak: Varsó  nem kéri, hogy enyhítsenek az euró bevezetésének feltételein, de hozzátette: ha lenne ilyen, mármint enyhítés, „annak örülnénk”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!