Olmert: a palesztinoknak "nem volt bátorságuk" aláírni a békeszerződést

Olmert kormánya egyik utolsó ülésén hangsúlyozta, hogy Izrael kész volt aláírni a békeszerződést, de úgy vélte, hogy a palesztinoknak "sajnos nem volt hozzá bátorságuk". A politikus kijelentette, hogy a kormánya által a palesztinokkal folytatott béketárgyalások "érdekesebbek voltak és előrébb jutottak bármely más (izraeli) kormányénál", beleértve az Ehud Barak (korabeli izraeli kormányfő) által 2000 júliusában az egyesült államokbeli Camp Davidben folytatott megbeszéléseket is. Olmert egyúttal dicsérte Cipi Livni izraeli külügyminiszternek a - béketárgyalások izraeli főtárgyalójaként végzett - "hatalmas munkáját".

Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője útján megalapozatlannak minősítette és visszautasította Olmert vádjait. Nabíl Abu Rudeina kijelentette: amiben előrelépés történt, az nem tartalmazta, hogy milyen feltételek mellett jöhetne létre a független palesztin állam az Izrael által 1967-ben megszállt (palesztin) területeken, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem lenne. Rudeina szerint Izrael nem terjesztett elő egyetlen térképet és olyan komoly álláspontot sem, amely elvezethetne a két (zsidó és palesztin) állam elvén alapuló valódi békekötéshez.

Izrael és a palesztinok 2007 novemberében George Bush akkori amerikai elnök védnöksége alatt az egyesült államokbeli Annapolisban újították fel a béketárgyalásokat, s Bush mandátumának idén januári lejárta előtt megállapodásra akartak jutni. A felek több tucat megbeszélést tartottak, de kézzelfogható eredmény nélkül, s rendszeresen egymást hibáztatták a tárgyalások zsákutcába jutásáért.

Közben egy vasárnap közzétett izraeli-palesztin közvélemény-kutatásból kiderült: a palesztinok többsége támogatja az izraeli polgári személyek elleni támadásokat, ez utóbbiak többsége pedig a Gázai övezet elleni támadások mellett áll ki. A rámalláhi palesztin politikai és kutatóközpont és a jeruzsálemi Héber Egyetem felmérése szerint a megkérdezett palesztinok 54 százaléka támogatja, 42 százaléka viszont ellenzi az izraeli civilek elleni támadásokat. A megkérdezett izraeliek 30 százaléka a Gázai övezet újbóli megszállása mellett szállt síkra (Izrael 2005-ben kivonta katonáit és telepeseit az övezetből), 38 százalékuk szerint pedig az izraeli hadseregnek támadnia kellene az övezetet a palesztin rakétatámadások beszüntetése érdekében. S mindössze 28 százalékuk gondolja azt, hogy a diplomáciát kell előtérbe helyezni a katonai erő használatával szemben.