Az Európai Unió úgy döntött hétfőn, hogy nem állítja helyre az Aljakszandr Lukasenka elnök és további 35 fehérorosz személyiség elleni szankciókat, hanem meghosszabbítja kilenc hónappal e szankciók októberben elhatározott, hat hónapra szóló felfüggesztését.
Uniós források közlése szerint ugyanakkor az EU tagállamai, hogy szilárdságot mutassanak az emberi jogok megsértésének fehéroroszországi eseteivel szemben, úgy döntöttek, hogy egy évvel meghosszabbítják azon büntető intézkedések - például a fegyverembargó - érvényét, amelyeket nem függesztettek fel a múlt év októberében.
A miniszterek a témáról kiadott közlemény szerint megállapították, hogy a beutazási szankciók felfüggesztését néhány pozitív fejlemény követte, de emberijog-sértéseket még a közelmúltban is több ízben lehetett tapasztalni a volt szovjet köztársaságban.
Fehéroroszország azon államok közé tartozik, amelyeket az unió keleti szomszédként kiemelt partnerként kezel. A csoportra hozott döntések ugyanakkor - a demokráciával összefüggő hiányosságok miatt - Minszkre csak feltételesen érvényesek.
Az unió május elején csúcstalálkozót tart a hat érintett országgal (Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán), hogy útjára indítsa a mediterrán térséggel tavaly kezdett kiemelt együttműködést egyensúlyozni hivatott keleti partnerség programját. Elképzelhető, hogy a hétfői döntés fényében Lukasenka is meghívást kap a találkozóra. Erre a kérdésre várhatóan az EU-tagországok vezetői is kitérnek csütörtöki brüsszeli találkozójukon.
Fehéroroszországot egyes EU-tagállamokban még mindig Európa utolsó diktatúrájaként emlegetik. Több tagállam ugyanakkor határozottan érvelt azzal hétfőn, hogy nem a szankció a nyomásgyakorlás legmegfelelőbb eszköze. Érvként hozták fel a vitában azt is, hogy amennyiben az EU elszigeteli Minszket, azzal Oroszországot segíti befolyásának növelésében.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
10 évre most kitiltották az országból.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. Témák és vélemények a világsajtóban.
