Nem újították meg a Lukasenka elleni EU-szankciókat

Uniós források közlése szerint ugyanakkor az EU tagállamai, hogy szilárdságot mutassanak az emberi jogok megsértésének fehéroroszországi eseteivel szemben, úgy döntöttek, hogy egy évvel meghosszabbítják azon büntető intézkedések - például a fegyverembargó - érvényét, amelyeket nem függesztettek fel a múlt év októberében.
 
A miniszterek a témáról kiadott közlemény szerint megállapították, hogy a beutazási szankciók felfüggesztését néhány pozitív fejlemény követte, de emberijog-sértéseket még a közelmúltban is több ízben lehetett tapasztalni a volt szovjet köztársaságban.
 
Fehéroroszország azon államok közé tartozik, amelyeket az unió keleti szomszédként kiemelt partnerként kezel. A csoportra hozott döntések ugyanakkor - a demokráciával összefüggő hiányosságok miatt - Minszkre csak feltételesen érvényesek. 
 
Az unió május elején csúcstalálkozót tart a hat érintett országgal (Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán), hogy útjára indítsa a mediterrán térséggel tavaly kezdett kiemelt együttműködést egyensúlyozni hivatott keleti partnerség programját. Elképzelhető, hogy a hétfői döntés fényében Lukasenka is meghívást kap a találkozóra. Erre a kérdésre várhatóan az EU-tagországok vezetői is kitérnek csütörtöki brüsszeli találkozójukon. 
 
Fehéroroszországot egyes EU-tagállamokban még mindig Európa utolsó diktatúrájaként emlegetik. Több tagállam ugyanakkor határozottan érvelt azzal hétfőn, hogy nem a szankció a nyomásgyakorlás legmegfelelőbb eszköze. Érvként hozták fel a vitában azt is, hogy amennyiben az EU elszigeteli Minszket, azzal Oroszországot segíti befolyásának növelésében.