A katolikus egyházfő kijelentette, hogy közel-keleti látogatása emlékeztető arra, hogy a "zsidókat és a keresztényeket elválaszthatatlan kötelék fűzi egymáshoz".  Hangozatta  azt a reményét, hogy a kölcsönös tisztelet és együttműködés jegyében felülkerekednek a zsidók és keresztények a megbékélés akadályain.

A szentatya néhány percig megszemlélte a Jordán völgyét és a távoli Jeruzsálem dombjait arról a helyről, ahol a Biblia szerint Mózes meglátta az Ígéret földjét. A kíséretében lévő egyházi vezetők előtt arabul azt mondta, hogy Béke veletek (Asz-Szálem Alajkum).

A pápa ezután ellátogatott a közeli Madabába is, ahol megtekintette a Szent György ortodox bazilikát, amelyben a Szentföld első mozaik-térképe látható. Ezt követően megáldotta annak a jövendő katolikus egyetemnek a sarokkövét, amelyet a vallások közötti összhangra kínosan ügyelő muzulmán Jordánia segítségével építenek fel. A nap folyamán a szentatya a fővárosban, Ammánban imát mond Jordánia legnagyobb mecsetjében,  majd beszédet mond  muzulmán vezetők előtt.

Elemzők szerint XVI. Benedek nagy hangsúlyt fektet arra, hogy javítsa kapcsolatait az iszlám világgal. Sok muzulmán felháborodott azon a kijelentésén, amit 2006-ban tett. Egy beszédben II. (Paleolog) Mánuel XIV-XV. századi bizánci császár egyik könyvét idézte, amelyben a császár egy perzsa muzulmán tudóssal folytatott párbeszédét ismertetve kijelenti: Mohamed próféta - akit a muzulmánok vallásalapítóként tisztelnek - csak gonoszságot és embertelenséget terjesztett. Később kifejtette, mélységesen sajnálja, hogy beszéde ilyen hatást váltott ki, s az elmondott idézett nem tükrözi véleményét.

A különböző vallások közötti közeledés jegyében a pápa a németországi Kölnben és az egyesült államokbeli New Yorkban  ellátogatott az ottani zsinagógába, és a tervek szerint az év folyamán Rómában felkeresi a központi zsinagógát. XVI. Benedek pénteken kezdte meg nyolcnapos szentföldi zarándoklatát, amelynek során Jordániát, Izraelt és az egyik palesztin területet, Ciszjordániát keresi föl.