Egy "társadalmi csoport sértegetése" miatt öt havi börtönbüntetésre ítéltek szerdán Törökországban egy férfit, aki egy kitett táblán jelezte, hogy zsidók és örmények nem léphetnek be üzletébe.
Az eset az Ankarától nyugatra lévő Eskihirben történt. Az üzlettulajdonos a Gázai övezet elleni izraeli támadás miatt tiltotta ki boltjából a zsidókat. A túlnyomórészt muzulmán vallású török társadalom mélyen elítélte az offenzívát.
Egy helyi emberjogvédő csoport panaszolta be az illetőt, és a bírósági ítélet elemzők szerint arra mutat, hogy az EU-tagságra áhítozó Törökországban változik a társadalom viselkedése a kisebbségekkel kapcsolatban. Az Európai Unió és különböző jogvédő szervezetek hosszú időn át azt vetették Törökország szemére, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesíti a kisebbségi népcsoportokat.
Az ankarai vezetés a szabad véleménynyilvánítást tiltó rendelkezéseken enyhítve és liberális reformokat bevezetve igyekezik igazodni az európai normákhoz, szabaddá téve a vitát az eddig tabutémának tartott kérdésekről is.
Törökország és Örményország rossz viszonyának történelmi gyökerei vannak, amelyek az I. világháborúban az Oszmán Birodalom által az örmények ellen elkövetett, állítólagos népirtásig nyúlnak vissza. A vita ma is tart, de Törökország áprilisban már közel volt ahhoz, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítsen Örményországgal.
A török sajtó értékelése szerint a kisebbségekkel kapcsolatos közgondolkodás változásnak a jele az is, hogy Recep Tayyip Erdogan a török miniszterelnökök közül elsőként a napokban fasisztának minősítette a törökországi görög keresztények tízezreinek elűzéséhez vezető múlt századi állami politikát.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
A könnyűzene mindig is elitellenes volt – véli a szociológus-médiakutató és egyben punkzenész.
