A La Libre Belgique című brüsszeli napilap öt nappal a vasárnapi EP- és regionális választás előtt tette közzé szokásos negyedéves politikai barométerét, amelyből az is kiderül, hogy a legnépszerűbb politikus immár az egész országban Guy Verhofstadt volt miniszterelnök. Az előrejelzés szerint Vallóniában és Brüsszelben megerősödik a zöld pártok helyzete is a választások után.
A belga rendszer a sajátos belső viszonyok miatt talán a legbonyolultabb az Európai Unióban. Flandriában csak flamand, Vallóniában csak vallon pártlistákra, illetve jelöltekre lehet szavazni. A többségében franciaajkú Brüsszelben mind a flamand, mind a vallon listák, illetve személyek választhatók.
Az országban kötelező a választási részvétel, így a pártok aligha reménykedhetnek abban, hogy egy nagyobb mértékű távolmaradás kedvez majd nekik. Az EP-voksolást emellett együtt rendezik a regionális választásokkal, így Belgiumra fokozottan érvényes, hogy belpolitikai jellegű megfontolások jelentősen befolyásolják a szavazókat az uniós képviselőlisták esetében is.
A felmérés szerint Vallóniában jelenleg fej-fej mellett áll a népszerű Didier Reynders pénzügyminiszter liberális pártja (MR, 25,8 százalék) és a hagyományosan legerősebb Szocialista Párt (26,2 százalék). A közelmúltban korrupciós jellegű ügyektől sújtott szocialisták esetleges választási vereségének országos kihatásai is lehetnek, még az is elképzelhető, hogy el kellene hagyniuk az ötpárti szövetségi kormánykoalíciót.
Vallóniában a zöld párt (Écolo) várható a harmadik legerősebb pártnak a választáson, a mostani felmérés szerint 21,3 százalékkal, míg a kereszténydemokraták népszerűsége az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett, 16 százalék alá. Továbbra is 5 százalék körüli a támogatottsága a szélsőséges Nemzeti Frontnak.
Flandriában minden bizonnyal az országos koalíció vezető ereje, a kereszténydemokrata párt (CDV) nyeri ezt a választást is, támogatottsága jelenleg 21,6 százalék. Verhofstadt liberális pártja (Open VLD) 17,2 százalékot szerezhet, és rögtön utána a szélsőséges elemektől sem mentes (ebben az országrészben hagyományosan erős) Flamand Érdek párt következik 16,2 százalékkal. Megerősödött a nacionalista NVA párt is, amely rövid története ellenére (az évtized elején alapították) már 9,2 százalékos népszerűségnek örvend, viszont közel 5 százalékponttal, 11,9-re zuhant a populista Dedecker Lista nevű párt támogatottsága. A szocialisták 14,3, a zöldek 6,3 százalékos támogatást élveznek Flandriában a friss felmérés szerint.
A túlnyomórészt francia ajkúak lakta, de hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben toronymagas esélyesnek mondható a vallon liberális párt 27,1 százalékos népszerűséggel. Második helyre itt a zöldek futhatnak be immár közel 20 százalékkal a 18,4 százalékos francia szocialisták előtt. A szélsőséges pártok népszerűsége Európa fővárosában együttesen is messze elmarad a 10 százaléktól.
Ami a politikusokat illeti, Verhofstadt mögött jócskán elmarad a jelenlegi kormányfő, Herman Van Rompuy népszerűsége, aki még szűkebb hazájában, Flandriában sem fért be az első tíz közé. Flandriában továbbra is nagy támogatottságnak örvend Yves Leterme, a rövid életű előző belga kormány vezetője, míg a franciaajkúak körében viszonylag magas Reynders, Louis Michel jelenlegi belga uniós biztos, Elio Di Rupo szocialista pártelnök és a kereszténydemokratákat vezető Joelle Milquet kedveltsége is.
