Jelentősen megkönnyítené a katasztrófa okainak vizsgálatát, ha előkerülne a repülőgép fekete doboza. De könnyen lehet, hogy a szerkezetet soha nem találják meg, mivel az óceán az érintett részen legalább négyezer méter mély. 

A tragédia lehetséges okai

Villámcsapás
Ezt a lehetséges verziót az Air France szóvivője közölte a sajtóval a repülőgép eltűnésének napján. Annyi bizonyos, hogy nagyjából hét órával a felszállás után az Air France pilótái jelezték, sűrű zivatarfelhő van előttük, amely egy - az egyenlítői égövben rendszeresen előforduló - erőteljes zivatar része. Az Air France sajtóközleménye szerint a gép párizsi idő szerint 03:14-kor automata hibaüzenetet küldött, amely rövidzárlatról számolt be. Ekkor érhette a gépet villámcsapás, ami tönkretehette az elektronikus berendezések egy részét. Ezt támasztja alá az a szintén az Air France-tól származó információ is, miszerint a repülőgép megfelelő műszere, amely automatikusan továbbít adatokat a földi állomásoknak, jelezte, hogy gond van a gép elektromos rendszerével, valamint a nyomáskiegyenlítő rendszerrel. Az utóbbi húsz évben egyébként három légi katasztrófa magyarázataként merült fel a villámcsapás. 2006-ban a Pulkovo orosz légitársaság egy Tupoljev-154 típusú gépe zuhant le, miután viharba került Ukrajna felett. A balesetben 170 ember meghalt. Gyaníthatóan ugyancsak villámcsapás okozta a nigériai Bellview légitársaság Boeing 737-es típusú gépének lezuhanását. A repülőgép 117 emberrel a fedélzetén csapódott a földnek Lagosban, nem sokkal a felszállás után 2005-ben. 2000 nyarán pedig a közép-kínai Vuhan (Wuhan) felett zuhant le egy utasszállító gép, amely felrobbant a levegőben, miután ereszkedés közben belecsapott egy villám.

Mindezek ellenére a szakértők többsége azt állítja: a villámlástól önmagában általában nem zuhan le egy korszerű repülőgép. Az sem valószínű, hogy a kerozin villámcsapás hatására felrobbanjon, ez ugyanis nagyon ritka. A repülőgépeket ma már úgy építik, hogy ellenálljanak a villámcsapásnak, s rendszeresen érik is villámcsapások a levegőben a gépeket: a statisztika szerint a tengerentúli járatokat átlagosan háromévente egyszer, a kisebb távon közlekedő gépeket - amelyek kisebb magasságon repülnek - ennél is gyakrabban, évente egyszer.

Emberi mulasztás vagy műszaki hiba
Az Airbus A330-as típusú repülőgépet a legmegbízhatóbb légi járművek között tartják számon. A szerencsétlenül járt gépet 2005. április 18-án helyezték forgalomba, a tragédiáig összesen 18870 órát töltött a levegőben. Legutoljára 2009. április 16-án volt szervízen. Francois Grangier igazságügyi szakértő a francia Le Figaro című lapnak ugyanakkor elmondta: nem lehet kizárni, hogy a repülőgépen olyan műszaki hiba volt, amit a szervízben nem észleltek. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a légikatasztrófák 70 százalékának emberi mulasztás az oka, a legtöbbször az, hogy a gépek átvizsgálása során a szerelők nem tartják be az előírásokat. Ahhoz viszont, hogy az emberi mulasztást vagy a műszaki hibát utólag megállapítsák, meg kell találni a gép fekete dobozát.

Airbus A330 © MTI

Szélnyírás vagy intenzív turbulencia
E teória szerint a gép egy olyan zónán repült át, ahol óriási vihar volt, és a tragédiában az úgynevezett szélnyírás játszhatott szerepet. A szélnyírás akkor alakulhat ki, amikor a szél erőssége és iránya kis távolságon belül megváltozik a repülőgép útvonala mentén. A bármely magasságban kialakulható jelenség hirtelen téríti le a gépet a tervezett pályáról. Elképzelhető, hogy ennek következtében az Air France járatának hajtóműve vagy szárnya leszakadt. A szélnyírás viszonylag sűrűn okoz balesetet. Idén márciusban például két nap alatt két halálos kimenetelű légibaleset is emiatt következett be: egy iskolásokat szállító repülőgép kényszerleszállás közben zuhant le Montanában, Tokióban pedig egy teherszállító repülőgép gyulladt ki. Mindezt csak úgy lehet megelőzni, ha a repülő 15 mérfölddel elkerüli ezeket a képződményeket. A korszerű gépeknél az elektronikus berendezések (például a radarok) előre jelzik ugyan az ilyen veszélyeket, de csak abban az esetben, ha ezek a berendezések kifogástalan állapotban vannak és működnek. Lehetséges okként merült fel az intenzív turbulencia, ami akár arra is képes lehet, hogy darabokra szaggasson egy repülőgépet. Ilyen fokú turbulenciát okozhat egy erőteljes zivatar.

Hirtelen légnyomáscsökkenés
Ezt a verziót erősíti, hogy a repülőgép automatikus üzenetet küldött, miszerint baj van a nyomáskiegyenlítő rendszerrel, sőt, a pilótafülke mérőműszereinek jegesedését is jelezte. Hirtelen légnyomáscsökkenés akkor következhet be, ha például a gépen bomba robban és lyuk keletkezik a törzsön, a kabinban így csökken a légnyomás. De okozhatja jégverés is, vagy a hajtómű felrobbanása. Jóllehet ilyen eseményre felkészítik a legénységet, a légnyomáscsökkenés eszméletvesztéssel is járhat, s ez magyarázatot adhat arra, hogy a pilóták miért nem kértek segítséget.

Terrortámadás
Ezt a verziót sem lehet kizárni, bár a hivatalos nyilatkozatok szerint erre utaló adat eddig nem merült fel. Egy argentin hírportál azonban úgy tudja, a repülőgép eltűnése előtt négy nappal bombafenyegetés miatt kellett törölni az Air France egyik járatát. A gép Buenos Airesből indult volna Párizsba, de az Ezeiza reptérre befutó telefonhívásban egy ismeretlen robbantással fenyegetőzött. A biztonságiak átvizsgálták a gépet, de nem találtak rajta robbanószert. Arról is folynak spekulációk, hogy a gép esetleg a levegőben robbant fel, amit alátámaszthat, hogy a vészjelző nem működött, és a gép roncsai nagy területen szóródtak szét. Egyelőre nincs elegendő információ annak megállapítására, hogy a levegőben vagy a becsapódáskor tört-e darabjaira a gép. A francia Le Figaro napilapnak név nélkül nyilatkozott az Air France egyik pilótája, aki elképzelhetőnek tartja a terrortámadást. Szerinte ha a gépen bomba robbant, az arra is magyarázatod ad, miért nem volt ideje a járműnek vészjelzést leadni.

A legtöbb szakértő szerint több tényező összjátéka, szerencsétlen események láncolata vezethetett a katasztrófához. A légi balesetek többsége erre vezethető vissza, vagyis, hogy több olyan kedvezőtlen körülmény áll fenn egyidejűleg, amelyek egyesével, önmagukban nem lennének veszélyesek.