Izraeli tisztségviselők nemigen fejtették ki véleményüket Peresz állásfoglalása előtt a több mint egy hete elkezdett iráni tüntetésekről. Kezdetben mindössze annyit mondtak, hogy nem látnak nagy különbséget Mahmúd Ahmadinezsád hivatalban lévő államfő és (elnökválasztási) riválisa, Mir Hoszein Muszavi exkormányfő között.

Izraeli politikai elemzők szerint azért tartózkodnak a tüntetők nyílt támogatásától, mert azzal többet árthatnak nekik, mint használhatnak. Peresz azonban nagyrészt protokolláris tisztséget visel, nem vesz részt aktívan az izraeli külpolitika alakításában, ezért ő szókimondóbb lehet más izraeli vezetőknél – vélekedett Slomo Aronszon, a jeruzsálemi Héber Egyetem politológusa.

Ahmadinezsád győzött a hivatalos adatok szerint a június 12-én lezajlott iráni elnökválasztáson, de fő riválisa, Muszavi vitatja az eredményt, és az utcákra szólította híveit. Ahmadinezsád korábban több nyilatkozatában is hangoztatta, hogy Izraelt „le kell törölni a térképről”, és tagadta, „koholmánynak” minősítette a holokausztot.

A zsidó állam feltételezése szerint Irán atomfegyverek gyártására törekszik. Az izraeli kormány többször is értésre adta, hogy noha előnyben részesíti az iráni atomprogrammal kapcsolatos nemzetközi vita diplomáciai rendezését, nem zárja ki, hogy katonai csapásokat mér Irán atomlétesítményeire.

Teherán két élesen Izrael-ellenes közel-keleti szervezetet is támogat: a libanoni Hezbollahot és a palesztin iszlamista Hamászt, amely jelenleg egyedül uralja a Gázai övezetet.