Az ujgur zavargásokról szóló nem hivatalos információkat a szokásos hírfolyamok mellett már a Twitterről is kiszűrték Kínában. Ezzel az iráni tüntetések idején világszerte ismertté vált közösségi mikroblog-szolgáltatás bekerült a kínai médiafelügyelet által ellenőrzött oldalak közé.

© AP

Az ujgur nagyjából tízmilliós kisebbség Kínában. A muzulmán vallású, türk nyelvű népcsoport valamivel több mint nyolcmillió tagja él az Afganisztánnal és volt szovjet közép-ázsiai köztársaságokkal, Kazahsztánnal, Tádzsikisztánnal és Kirgizisztánnal szomszédos Hszincsiang-Ujgurban, amely egykor a híres selyemút része volt.

A vidék stratégiai jelentőségű; szénben, aranyban és uránban gazdag. Jelentős kőolaj- és földgázkészleteket is rejt a föld mélye. Peking 1955-ben kebelezte be a húszmillió lakosú, hegyek szabdalta, sivatagos, öt németországnyi területet, és a többségi han kínai népcsoporthoz tartozókat telepített be oda. Az ujgurok azóta küzdenek az egykori - 1930-tól 1949-ig autonóm - Kelet-Turkesztán elszakadásáért. Peking szerint 300 merényletért felelősek. A kínai vezetés  terroristacsoportnak nyilvánított négy ujgur szervezetet.

Emberi jogi szervezetek szerint Kína elnyomja a kisebbséget, tagjai kínzásnak, tömeges őrizetbe vételeknek vannak kitéve, sokakat közülük halálra ítéltek. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint több mint 3 ezer ujgurt tartóztattak le, és több mint kétszázat kivégeztek a 90-es évek közepe óta.

Az ázsiai országban a Kínai Nagy Tűzfalként emlegetett internetes tartalomszűrővel blokkolják a jelenlegi politikai rendszert bíráló, kényes témákkal, vagy károsnak vélt szervezetekkel foglalkozó oldalakat.

A nyugat-kínai Hszincsiang autonóm terület közigazgatási központjában legkevesebb 140 halálos áldozattal és több mint 800 sérülttel járó zavargásokról szóló beszámolók az interneten több mint 12 órával előzték meg az állami televízió riportjait, amelyek először csak hétfőn dél körül kerültek adásba.

A tiltás miatt a Google kereső, a YouTube videomegosztó és a Flickr fényképmegosztó Kínában már az "Urumcsi" kulcsszóra sem hoz találatot, és a közel három éves Twitter is elérte, hogy Kínából elérhetetlenné vált.

A hozzáértő, kitartó internetezők azonban még így is képesek kikerülni a cenzúrát, kevésbé ismert oldalakon, vagy IP-címük elrejtésével küldik el az internetre szánt üzeneteiket. A világhálón megjelenő tartalmakat a kínai hatóságoknak is nehéz teljes mértékben ellenőrzés alá vonni. Ezért a szolgáltatók által használt szűrők mellett a kínai kormány egy a fiatalok védelmét szolgáló Zöld Gát (Green Dam) elnevezésű szűrőt is a felhasználók számítógépeire szeretett volna telepíttetni. A tervet egyelőre nem sikerült maradéktalanul véghezvinni, és most úgy tűnik, hogy a világhálót csak úgy lehet kordában tartani, ha a hálózati kapcsolat teljesen megszüntetik.