A sokat vitatott jogszabályt, amely szeptember elsején lép életbe, élesen bírálták a szlovákiai magyarok képviselői, s feszültséget váltott ki Magyarország és Szlovákia viszonyában is. A módosított nyelvtörvény a két szlovákiai magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd egybehangzó véleménye szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait, és sérti jelenlegi jogállásukat Szlovákiában. A jogszabályt a szlovákiai magyar civil szervezetek, valamint a szlovák nyelvű sajtó is kritikával illette. A szlovák politikai vezetés váltig azt hangoztatja, hogy a törvény a kisebbségi nyelvhasználatot nem érinti.

A nyelvtörvény megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Az MKP azt tervezi, hogy az államnyelvtörvény ügyét az alkotmánybíróság elé viszi. Marek Madaric kulturális miniszter a törvény szigorításának szükségességét annak egyre gyakoribb megsértésével és figyelmen kívül hagyásával indokolta.
 
A módosított államnyelvtörvény egyebek között előírja, hogy a nyilvános érintkezésben ezentúl szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. Azt azonban, hogy mi a "nyilvános érintkezés", a törvény nem határozza meg. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él; a kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Eddig ez csak a pedagógiai dokumentációra volt érvényes. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, pénzbüntetést kap – ennek nagysága 100-tól 5 ezer euróig terjedhet.
  
A községi hangosbemondókban először szlovákul kell elmondani a hirdetést, valamint mindenféle nyilvános felirat esetében először a szlovák feliratnak kell szerepelnie, utána az "egyéb nyelvűnek", miközben a szlovák feliratot nem lehet kisebb betűvel írni, mint a nem szlovákot. A nem szlovák szöveg csak a szlovák teljes fordítása lehet. Az emléktáblákon szlovák feliratnak is kell szerepelnie, amely nem lehet tartalmában rövidebb mint a kisebbségi nyelvű. Az emléktáblák feliratait a kulturális minisztériumban előzetesen jóvá kell hagyatni. A régi emléktáblákon maradhatnak az eredeti feliratok, nem fogják követelni a módosításokat.
  
A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli. Ami a magán rádióadókat és tévéadókat illeti, eddig az volt a szabály, hogy a magyar nyelvű műsort ugyanolyan terjedelemben szlovákul is sugározni kellett volna, ami a gyakorlatban ellehetetlenítette a kisebbségi rádió és tévéadók alapítását. Az új szabályozás szerint az esetleges kisebbségi televízióknál feliratozással kellene megoldani a szlovák nyelvű nézők tájékoztatását.
  
Az MKP szerint a módosított államnyelvtörvény nincs összhangban sem az alkotmánnyal, sem az Európai Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményével, s még a szlovák-magyar alapszerződéssel sem. A módosított államnyelvtörvény vitát váltott ki Szlovákia és Magyarország között, s ennek következtében egyelőre elmaradt a július elejére tervezett szlovák-magyar kormányfői találkozó.