Az évi sokezer civil és rendőri áldozatot követelő mexikói dorgháború kilátástalansága nyomán - és az Egyesült Államok csökkenő nyomása nyomán - a fogyasztókat a kereskedőktől megkülönböztetni hivatott kábítószerekre vonatkozó törvényt fogadtak el a közép-amerikai államban. De pontosan miről is szól a szabályozás - erről ír a Drogriporter.
Az amerikai (pl. New York Times) és a magyar (pl. Népszabadság) sajtó egyaránt arról számolt be a héten, hogy Mexikó legalizálta a drogfogyasztást. Valójában azonban nem került sor legalizációra Mexikóban. A legalizáció az enciklopédiák közkeletű definíciója szerint az a folyamat, amelynek során megszüntetik valaminek a tilalmát, ami jelenleg illegális. Esetünkben azonban csupán arról volt szó, hogy a mexikói parlament jóváhagyott egy törvényt, amely a csekély mennyiségű kábítószer személyes használatra való tartása esetében eltekint a büntetőjogi szankciók alkalmazásától - írja a Drogriporter.hu oldal.
Túlélte önmagát és még mindig nem halt meg egészen az internet hőskorának keskenysávú, telefonfüggő, analóg kapcsolatfelépítése. Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
A hánykolódó gép sötétbe borult fedélzetén sikoltoztak az utasok.
Kis magyar abszurd – írja Hadházy Ákos.
Egyre jobban hasonlít a valóság az 1984-re.
„Meglátom majd, hogy kinek a hibája.”
