Az évi sokezer civil és rendőri áldozatot követelő mexikói dorgháború kilátástalansága nyomán - és az Egyesült Államok csökkenő nyomása nyomán - a fogyasztókat a kereskedőktől megkülönböztetni hivatott kábítószerekre vonatkozó törvényt fogadtak el a közép-amerikai államban. De pontosan miről is szól a szabályozás - erről ír a Drogriporter.
Az amerikai (pl. New York Times) és a magyar (pl. Népszabadság) sajtó egyaránt arról számolt be a héten, hogy Mexikó legalizálta a drogfogyasztást. Valójában azonban nem került sor legalizációra Mexikóban. A legalizáció az enciklopédiák közkeletű definíciója szerint az a folyamat, amelynek során megszüntetik valaminek a tilalmát, ami jelenleg illegális. Esetünkben azonban csupán arról volt szó, hogy a mexikói parlament jóváhagyott egy törvényt, amely a csekély mennyiségű kábítószer személyes használatra való tartása esetében eltekint a büntetőjogi szankciók alkalmazásától - írja a Drogriporter.hu oldal.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
