Védeni akarják a pityókás kenyeret és a brassói perecet

A lap által idézett Lucia Romanescu, az ONPTE ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy az intézmény csupán segítséget tud nyújtani a termékek levédéséhez, ám ehhez feltétlenül szükség van a termelők szervezetbe tömörülésére is, különben nem nyújthatják be eredetvédelmi igényüket az EU-hoz.

A dokumentáció beadását követően 12 hónap áll az EU rendelkezésére, hogy elfogadja vagy elutasítsa az igénylést, illetve, hogy további iratokat kérjen az igénylőktől. Ha az Európai Unió megadja a védelmet, az illető termékeken egy bélyeg fogja tanúsítani ezt. A bélyeg garanciát jelent a minőség és az előállítási technológia, valamint ezek folyamatos ellenőrzésének tekintetében. A székelyföldi pityókás kenyéren, vagy a brassói perecen kívül Lucia Romanescu véleménye szerint a Cegén (Taga) és Noszolyban (Nasal) barlangokban érlelt sajtokat is érdemes volna védelem alá helyeztetni. 

Románia eddig egyetlen élelmiszerrel, a topoloveni-i szilvalekvárral jutott el az uniós védelmi igénylés legutolsó fázisába. Ezt egy olyan recept alapján gyártják, amely bizonyíthatóan már 1914-ben is létezett. Románia a pálinkát is szerette volna saját nemzeti termékének nyilvánítani, ám az Európai Unió illetékesei ezt az igényt elutasították, s Magyarországnak és Ausztriának ítélték oda a gyümölcspárlatok pálinka néven történő értékesítésének jogát. Időközben a magyarországi szabadalmi hivatal beleegyezett abba, hogy a székelyföldi termelők is használhassák a pálinka megnevezést, ha azt összekapcsolják a termék származási helyének földrajzi nevével.