A svájci újság egész oldalt megtöltő cikkében a tudósító azt írja: saját tapasztalatai szerint a szlováknyelv-tudás nem jelent gondot a szlovákiai magyarok körében. Ugyanakkor a szlovák kulturális minisztériumban azt a tájékoztatást kapta, hogy néhány szlovákiai magyar köztisztviselő nem akarta használni a szlovák nyelvet. A tárca szerint ez hátrányos megkülönböztetést jelent a magyarlakta terület szlovák anyanyelvű népességére nézve, mert nem jutott hozzá fontos információkhoz. A magyar többségű szlovákiai települések szlovák nyelvű lakossága nyelvi asszimilációs nyomásnak van kitéve, a nyelvtörvénynek biztosítania kell, hogy Szlovákiában minden szlovák mindenkor használni tudja az anyanyelvét az érintkezésben - mondták a minisztériumban.
  
Történelmi eseményeket felidézve a szerző rámutatott: a közös szlovák és magyar történelmet "nyomás és ellennyomás" jellemzi, miközben hiányzik a kölcsönös megértés. Szerencsétlen lefolyású esetként írja le Sólyom László meghiúsult révkomáromi látogatását Bastrnák Tibor, a város polgármestere, amelynél "bizonyos körülményeket talán nem egészen megfelelően mértek fel". A polgármester azok közé tartozik, akik a szlovák-magyar ellentétek elsimítását szeretnék. Ezért is csatlakozott a szlovákiai magyar kisebbség érdekeinek képviseletében a Magyar Koalíció Pártjáénál (MKP) mérsékeltebb irányvonalat választó Híd-Most nevű mozgalomhoz - írta a NZZ.
  
Bastrnák Tibor és Csáky Pál, az MKP elnöke egyaránt rámutatnak, hogy a szlovákiai magyarok nem vonják kétségbe a szlovák államhoz tartozásukat, és hogy az autonómiatörekvés "nem téma" a magyarlakta területeken. Ugyanakkor nem akarják, hogy "másodrangú állampolgárokként" kezeljék őket. A hűséget nem lehet erőszakkal kikényszeríteni - teszik hozzá. Elena Kacalová, a kulturális minisztérium munkatársa viszont úgy érzi, hogy a szlovákiai magyarok "mindig többet akarnak", habár szerinte alig van ország, ahol a kisebbségeknek több jogai lennének, mint Szlovákiában.
  
A szlovák-magyar kapcsolatból a jószomszédi nagyvonalúság hiányzik a leginkább, mégpedig Budapest és Pozsony között csakúgy, mint a többségi szlovák és a kisebbségi magyar lakosság között - vélekedett a szerző. "A hivatalos Szlovákia leginkább ott látná ezt szívesen, ahol ehelyett leereszkedést tapasztal, állandó múltba nézést és néha alig leplezett törekvést a határon túli viszonyokba való beavatkozásra". "De a szlovák belpolitikának is fel kellene hagynia a magyar kisebbséggel sajnos túl gyakran éreztetett, 'most mi vagyunk a főnökök' irányvonallal." Néhány szlovákiai magyar politikusnak le kellene mondania "bizonyos, néha túlságosan szívesen alkalmazott szurkálódásról" - tette hozzá. Ehhez viszont mindkét oldalon politikai akaratra van szükség. Csakhogy mindkét oldalon sokkal vonzóbb az a politikai tőke, amelyet a nézeteltérés fenntartásából lehet kovácsolni, mint a megegyezés - írta a NZZ riportere.