Évi 100 milliárd eurót kell 2020-ra költeni a fejlett világnak a klímaváltozás elleni küzdelem globális támogatására, melynek felét, tehát 50 milliárdot az EU áll – döntöttek az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon, pénteken. Arról azonban hosszú ideje, számos csúcstalálkozó és miniszteri szintű egyeztetés ellenére sem sikerült megállapodniuk, hogy milyen arányban viseljék a klímaterheket az országok. Ennek jelentősége abban áll, hogy a tehermegosztás hiányában erősen gyengül az EU tárgyalási pozíciója a decemberi koppenhágai ENSZ klímacsúcson.

Gordon Brown brit miniszterelnök a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az Unió bátor javaslatával vezető szerepet vállal majd a klímacsúcson. A nemzetközi környezetvédelmi szervezetek szerint ellenben a vezető szerep mögött csak üres szavak vannak, hiszen a tagállamoknak még egymás közt sem sikerül a legfontosabb kérdés, pénzügyi támogatásokról tekintetében megállapodniuk. Az EU csúcson kilenc kelet-európai tagállam – köztük Magyarország – is úgy nyilatkozott, hogy blokkolni fogják a klíma megállapodást, ha a régi tagországok nem vállalnak nagyobb részt a pénzügyi támogatásokból.

Az Európai Unió Tanácsának tájékoztatása szerint a tervek szerint a költségek megosztásáról később egy munkacsoport keretein belül állapodnak majd meg.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint jelentős áttörés történt pénteken a csúcson, melynek köszönhetően az EU tagállamainak sikerült a koppenhágai tárgyalásokhoz szükséges mandátumot kialkudniuk egymás közt.

Bajnai Gordon miniszterelnök az ülést követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta, olyan megoldás született, amely az unión belüli arányos tehermegosztást sürgető kelet- és közép-európai tagállamok számára is elfogadható volt - közölte az MTI. Ezek a tagországok magyar vezetéssel léptek fel érdekeik képviseletében, és meggyőzésük érdekében az EU svéd elnöksége a 27-esnél jóval szűkebb körű megbeszélést is tartott pénteken.