#klímavédelem





Az EU hígítja klímacéljait

A bizottsági javaslathoz képest több kibocsátáscsökkentést lehetne kiszervezni, a nehézipar tovább kaphat szénkvótákat a tagállamok formálódó megállapodása szerint.


Bukásra áll az emberiség a globális felmelegedés megfékezésében

Egyetlen olyan mutatót sem tudott idézni a globális klímavédelem helyzetét elemző jelentés, ami megfelelő ütemben javulna ahhoz, hogy teljesüljenek az idén tíz éves Párizsi klímaegyezményben kitűzött célok. Túl sok szenet használunk még az áramtermeléshez, túl sok erdőt pusztítunk el, túl sok pénzzel támogatjuk a fosszilis energiahordozók használatát.






Aperol Spritz a robotpultostól, kávé a lagúna vizéből – a fenntarthatóságra fókuszál az idei Velencei Építészeti Biennálé

Építészeti és dizájntervek? Nem. Fenntarthatóság, ökotudatosság, klímavédelem? Igen. Az idei Velencei Építészeti Biennálé – amelyen 66 ország vesz részt – hívószavai: Intelligens. Természetes. Mesterséges. Kollektív. A több száz projekt, miközben megtölti a Giardini és az Arsenale szokásos kiállítótereit, szinte az egész lagúnavárosra kiterjed.



Beleálltak a golfba

Hogyan árthat egy olyan időtöltés, mint a labdagurigató golf a környezetvédelemnek? – tűnhet logikusnak a kérdés. Nem is magával a sporttevékenységgel van a gond, hanem azzal az óriási földterülettel, ami helyet ad neki.


A klímaváltozás buszán ülünk, féktávolságon belül van a fal, mindenki előtt van gáz- és fékpedál – ön épp melyiket nyomja?

A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.




Klímapolitikai sokkot okozott Trump, de ebből hasznot húzhat az Európai Unió

Donald Trump második elnöki ciklusa és az Egyesült Államok újbóli kilépése a párizsi klímaegyezményből jelentős kihívások elé állítja a globális dekarbonizációs törekvéseket. Viszont Európának ez inkább lehetőséget rejt, amit mielőbb fel kellene ismerni – hívja fel a figyelmet energetikai szakértő szerzőnk, Borbély Ede. Vélemény.




Trump nem tudja feltámasztani a múltat, az USA gazdaságát viszont lábon lőheti

Kilépteti az USA-t a Párizsi Megállapodásból Donald Trump. Ez a második alkalom, hogy így tesz, de most várhatóan sokkal inkább az elevenébe vág. A lépésnek szerteágazó hatásai lehetnek, gyengülhetnek a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülését célzó erőfeszítések, és az USA biztosan elveszti a befolyását erre. Trump viszont gazdaságilag is lábon lőheti országát azzal, hogy átengedi a terepet a versenytársaknak a tiszta technológiákban, még úgy is, hogy Amerika fele nem megy vele. A lépés várható hatásait Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke segített mérlegelni.