Václav Klaus cseh államfő kedden délután bejelentette, hogy az alkotmánybíróság délelőtti döntése után - amely nem találta a cseh alkotmányba ütközőnek a Lisszaboni szerződést - aláírta a ratifikációs dokumentumot. Az Európai Unió 27 tagállama közül Csehország utolsóként hagyta jóvá a lisszaboni szerződést.

Klaus nyilatkozatában azt állította, hogy az alkotmánybíróságnak ezzel a döntésével már előre számolt, s bírálta a testületet. "Az alkotmánybíróság látlelete nem egy semleges jogi elemzés, hanem a lisszaboni szerződés elfogult politikai védelme" - jelentette ki a cseh államfő, aki határozott ellenzője a lisszaboni szerződésnek.

Az alkotmánybíróság döntésének indoklását "nem megfelelőnek és konfrontatívnak" minősítette. A cseh köztársasági elnök megismételte néhány korábbi kifogását az európai dokumentummal kapcsolatban.

Az utolsó kerékkötő is megadta magát © MTI

"A lisszaboni szerződés hatályba lépése után - az alkotmánybíróság politikai véleménye ellenére - a Cseh Köztársaság megszűnik szuverén állam lenni" - húzta alá a vezető cseh politikus.

Az alkotmánybíróság 17 jobboldali szenátor beadványa alapján azt vizsgálta meg, hogy a lisszaboni szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal. A taláros testület arra a következtetésre jutott, hogy igen, s ezért a dokumentum ratifikálása Csehországban lezárható. Pavel Rychetsky, az alkotmánybíróság elnöke közölte, hogy a testület 15 tagja egyhangúlag döntött az ügyben, senki sem fogalmazott meg különvéleményt.

Klaus legutóbb ahhoz a feltételhez kötötte a lisszaboni szerződés aláírását, hogy Csehország kapjon mentességet a dokumentumhoz csatolt európai alapjogi charta hatálya aló. Szerinte csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozója a mentességet megszavazta.

José Manuel Barroso elégedettségét fejezte ki, hogy megnyílt az út az EU döntéshozatali és intézményi rendszerét áramvonalasító okmány csehországi ratifikálása előtt. Miután a tagállamok minden vitás kérdést rendeztek a múlt heti brüsszeli csúcstalálkozón, nincs több akadály a szerződés hatályba lépése előtt - mondta Barroso. Reményét fejezte ki, hogy ezután "gyors előrelépés történik, ami az Európai Tanács (állandó) elnökének és az EU-külügyminiszter személyének a megnevezését illeti". Ezt követően pedig megkezdődhet az új összetételű Európai Bizottság megalakítása.

Fredrik Reinfeldt, az unió soros elnöki posztját betöltő Svédország miniszterelnöke azt mondta, hogy a cseh alkotmánybírósági döntés jogilag egyértelmű helyzetet teremtett a szerződés státusával kapcsolatban, ami hozzásegít majd a ratifikációs folyamat lezárásához.

Bajnai Gordon miniszterelnök üdvözölte a cseh alkotmánybíróság keddi döntését. Közleménye szerint ezzel elhárult az akadály a szerződés életbe lépése elől, mely így a várhatóan december 1-jén hatályba is léphet. A magyar miniszterelnök kiemelte: "a cseh alkotmánybíróság döntése jó hír Európának, jó hír Magyarországnak, és jó hír a magyar polgároknak határon innen és túl" - olvasható a közleményben.

Háttér a Lisszaboni szerződésről

Az unió további 26 tagállama már korábban ratifikálta a szervezet új működési szabályzatát rögzítő szerződést. A szerződés akkor lép hatályba, ha minden tagállam ratifikálja.

A lisszaboni szerződés létrejötte, főbb tartalma, a ratifikációs folyamat főbb állomásai: 2007. október 18-19-én a lisszabonban tartott informális találkozón az Európai Tanács, az uniós tagországok állam- és kormányfői, elfogadták az új reformszerződés szövegét. A szerződés tartalmáról már a júniusi EU-csúcson megszületett a megállapodás.

2007. december 13-án a tagországok állam- és kormányfői a lisszaboni Jeromos kolostorban aláírták a reformszerződést. Az új dokumentum korszerűsíti és kiegészíti az unió korábbi legfontosabb szerződéseit, így az 1957-es római szerződést, az 1992-es maastrichti, az 1996-os amszterdami és a 2000-es nizzai megállapodásokat.

A szerződés lényege

A szerződés kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról - benne "a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről" - szóló charta alkalmazását. Az eddigi féléves, soros elnökségek rendszere átalakul, egyszerre több tagállam irányítja majd az unió munkáját. A jövőben az Európai Tanács választja meg két és fél éves időszakra az unió elnökét, s egyesítik az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, illetve a külkapcsolatok biztosának posztját, bár annak birtokosát nem nevezik külügyminiszternek, de betöltője az Európai Bizottság alelnöke is lesz.

Életbe lépő intézményi reformok © Stiller Ákos

Hivatalossá teszi a dokumentum az EU közös pénzét, az eurót sajátként használó övezet pénzügyminiszteri tanácsának elnöki tisztét, amely két és fél évre szól, és megújítható. Az Európai Bizottság 2014-től csökkenteni fogja biztosainak számát, ezek száma a tagállamok számának legfeljebb kétharmadával lesz egyenlő. Növeli azon területek számát, amelyeken az Európai Parlament választott képviselőinek kell a tagállamokkal együtt jóváhagyniuk az EU új jogszabályait, ugyanakkor 751-re csökken a jelenlegi 785-ről az EP tagjainak száma.

A nemzeti parlamentek - most először - tényleges beleszólást kapnak a jogszabályalkotásba, s először nyílik lehetőség arra, hogy állampolgárok egymillió aláírással uniós jogszabály alkotását kezdeményezhetik a bizottságnál. Nagyobb jogkörhöz jut az Európai Bíróság, s nő azon döntéshozatali területek száma, amelyeken az egyhangú szavazás helyett többségi szavazással születhetnek döntések.

A szerződés új szavazási rendszert vezet be: a "kettős többség" új szavazati rendje szerint a tagállamok minimum 55 százalékának támogató szavazata kell egy új EU-jogszabály elfogadásához, de ez az arány csak akkor elég, ha a támogató országok lakossága együtt legalább 65 százalékát teszi ki az unió összlakosságának. Az új szavazati rend 2014-től kezd életbe lépni, az áttérés 2017-ben fejeződik be. A reformszerződés új közös célokat is megfogalmaz: a közös energiapolitika kialakítását és a globális felmelegedés elleni harc közös stratégiájának létrehozását.

Ha egy tagállamot terrortámadás, elemi csapás vagy valamilyen más katasztrófa ér, támogatást kap a többi országtól, ha igényli ezt.