szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Moszkva érti, hogy az Iránnal szembeni szankciók bizonyos körülmények között elkerülhetetlenek lehetnek, bár nem hisz ezek hatékonyságában - jelentette ki szerdán Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Kommerszant című lap szerdai számában, amelyben egy szakértő arra figyelmeztetett, hogy kevés idő maradt Irán megfékezésére.

Elutasították az amerikai javaslatot

Irán ésszerűtlennek minősítette, és elutasította azt az amerikai ajánlatot, hogy ellátják orvosi célú uránizotópokkal, és így nem kellene uránt dúsítania saját termelés céljára - közölte szerdán az IRNA hivatalos hírügynökség. "A megoldás nem a teheráni kutatóreaktor leállítása vagy a gyógyászati eszközök gyártásának megszüntetése, hanem az, hogy a másik fél együttműködjék több reaktor beindításában, több gyógyászati eszköz előállításában... A betegek részéről jelentkező nagy igényt számba véve, ez a javaslat nem ésszerű" - idézte a hírügynökség a külügyminisztérium szóvivőjét.

Rjabkov szerint minden jel arra mutat, hogy New Yorkban vita alakul ki a szankciók lehetőségéről. "A helyzet aggasztó, és a Nyugat természetesen nagyon élesen veti majd fel az új szankciók kérdését. Csalódást és sajnálkozást kelt, hogy az iráni fél nem használta ki a javaslatokat, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), az Egyesült Államokkal és Franciaországgal tettünk" - mondta.

Rjabkov képviseli Oroszországot az ENSZ BT öt állandó tagját és Németországot tömörítő közvetítő csoportban, amelynek feladata az iráni nukleáris probléma diplomáciai úton történő megoldása. Teherán a hatok legutóbbi javaslatával ellentétben kedden közölte, hogy megkezdi az urán 20 százalékosra dúsítását.

Jevgenyij Szatanovszkij, az orosz Közel-Keleti Intézet elnöke a lapban megjelent kommentárjában rámutatott: miközben a világ diplomatái szankciókról vitatkoznak, amelyeknek bevezetése és esetleges szigorúsága még kétséges, hatástalanságuk viszont bizonyos, Teherán tovább fejleszti nukleáris-, rakéta- és űrprogramját. Emellett hídfőállásokat épít ki az izraeli határon és az iszlám világon belüli vetélytársai hátországában, regionális expanzió esetén támaszként használható rendszerbe szervezi szövetségeseit, csatlósait és a semlegeseket, Európa számára felvázolja az orosz mellé alternatívát nyújtó gázszállítás perspektíváit, és gáztartalékainak mennyiségét annál gyorsabb ütemben növeli, minél valószínűbbé válik az Izraellel való összecsapás. Ijesztgeti a NATO-t és Washingtont, hogy közreműködése nélkül mi történhet Irakban és Afganisztánban, erősíti kapcsolatait Kínával, Pakisztánnal és Törökországgal, pozíciókat épít Örményországban és Azerbajdzsánban, követeléseket támaszt, és azzal fenyegetőzik - Oroszországgal szemben is -, hogy nemzetközi bíróság elé viszi a "második világháborús megszállás" ügyét.

Irán pártolói és a béke hívei úgy vélik, Teherán logikusan jár el, a nukleáris program fejlesztésének bizonyos szintjén leáll, nem állít elő atombombát és még kevésbé veti be, de méltóságteljesen bevonul a világ vezető államainak sorába. Teherán ellenfelei úgy látják, Irán kábítja a világot, húzza az időt, hamarosan nukleáris hatalommá válik, és a világ az iráni elnökkel való tárgyalásokban ugyanolyan tehetetlennek bizonyul, mint annak idején a német Führerrel szemben.

A realisták, akik látják, hogy Iránt szavakkal megfékezni nem lehet, továbbá hogy az atomsorompó a végét járja, s az amerikai hadigépezet a jelenlegi kormányzat alatt nem fenyegeti meg Iránt, azt modellezik, milyen következményekkel jár a majdani iráni-izraeli összeütközés. Kevés a választási lehetőség: háború, regionális katasztrófa, vagy nukleáris apokalipszis. Még lehet tárgyalni, csak az a kérdés, mennyi idő maradt? - írta Szatanovszkij.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Irán elkezdte az urándúsítást

Irán megkezdte alacsony fokon dúsított uránkészlete továbbdúsítását 20 százalékos szintre - jelentette be kedden Ali Akbar Szalehi, az ország atomenergia-ügynökségének vezetője.