A kínai-amerikai kapcsolatokban az utóbbi időben bekövetkezett hullámvölgy egyik legerősebb kiváltó oka éppen az volt, hogy az Egyesült Államok januárban jóváhagyta a még a Bush-kormányzat idején elhatározott, mintegy 6,4  milliárd dollár értékű fegyvereladást Tajvannak. Azonban a tajvani kívánságlistán szereplő fegyvereknek először nem mindegyikét hagyták jóvá, így az F-16-os vadászgépek lemaradtak róla. Viszont a Patriot típusú, föld-levegő elfogórakéták mellett például a hatvan darab UH-60M Black Hawk típusú helikopterre is igent mondtak az üzletet engedélyezők.

Az utóbbi napokban talán éppen azért, mert Washingtonban úgy értékelték, hogy Peking a már megszokott harcos retorika ellenére viszonylag "simán" elfogadta az üzlet tényét, az F-16-osok eladását is fontolóra vették, s korábban - meg nem erősített forrásokból - arról lehetett hallani, hogy dízel-elektromos tengeralattjárók is szóba kerültek.

Az új helyzet előkészítésére a napokban már kiszivárogtattak olyan amerikai kormányzati jelentést, amely előrevetítette a vadászgépek eladásának szándékát. Az amerikai védelmi hírszerző ügynökség (DIA) jelentése szerint Tajvan harci gépei jelenlegi állapotukban alkalmatlanok a sziget védelmére, alacsonyabb szintűek szárazföldi Kína technikájához képest, a mintegy 400 gép kora és állapota miatt nem volna hatékonyan bevethető. Ezért, illetve a kínai hadsereg erősödése miatt indokolt a tajvani légierő technikai fejlesztése. Hírügynökségi jelentések szerint Tajvan 66 darab F-16-osra nyújtotta be igényét.

"Változatlan Kína álláspontja ama tekintetben, hogy a tajvani fegyvereladások miatt felfüggeszti katonai cserekapcsolatait az Egyesült Államokkal" - jelentette ki csütörtökön Huang Hszüe-ping katonai szóvivő, aki a jelenlegi elmérgesedett helyzetért a teljes felelősséget az amerikai félre hárította.

A héten korábban Robert Gates amerikai védelmi miniszter megjegyezte, hogy az eredeti terveknek megfelelően az idén Kínába készül. A szóvivő azonban most hangsúlyozta, hogy a fegyvereladások súlyosan veszélyeztetik Kína érdekeit, és akadályozzák a két ország, illetve a két hadsereg közötti kapcsolatokat, valamint rendkívüli mértékben sértik a békét és a stabilitást a Tajvani-szorosban.

"Ezért Kína úgy döntött, hogy felfüggeszt minden tervezett kölcsönös látogatást a kínai és az amerikai hadsereg között" - erősítette most meg félreérthetetlenül Huang. "Arra kérjük az Egyesült Államokat, hogy tegyen konkrét lépéseket, és tartsa tiszteletben Kína alapvető érdekeit, kerülje a Kínát nyugtalanító biztonsági kockázatokat" – húzta alá a védelmi tárca szóvivője.