A jogszabály ezzel föloldja azt az ellentmondásos helyzetet, amikor például egy uniós tagállamban tanuló, illetve dolgozó külföldi - EU-n kívüli országból érkezett - diák, tanár, kutató vagy üzletember nem hagyhatja el az adott ország területét az úgynevezett D-vízum birtokában, mert az nem jogosítja őt fel a határátlépésre a schengeni zónában. A rendelet hatályba lépését követően a hosszú távú vízum tulajdonosa ugyanúgy szabadon mozoghat az EU területén, mint a tartózkodási engedély birtokosa, vagyis minden félévben három hónapot tölthet majd egy másik tagállam, illetve más tagállamok területén.

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum nem lehet érvényes egy évnél tovább. Ha a külföldinek továbbra is engedélyezik az országban tartózkodást, akkor a vízumot annak lejárata előtt tartózkodási engedéllyel kell helyettesíteni. Nagy-Britanniára és Írországra - mint a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezeten kívüli országokra - ez nem vonatkozik, Dániának pedig - korábban elnyert mentessége értelmében - hat hónapja van arra, hogy eldöntse, érvényesíti-e saját jogrendjében ezt az új uniós szabályt.

"Magyar képviselőként szorgalmazom, hogy az unió külső határai átjárhatóak legyenek a jóhiszemű beutazók számára. Ne korlátozzák a határok két oldalán élő emberek közötti kapcsolattartást" - mondta az előterjesztésről folytatott keddi vitában Gál Kinga fideszes EP-képviselő. Mint hangsúlyozta, az unió szomszédságában élő harmadik országok polgárainak - közöttük a magyar kisebbségek tagjainak - "elementáris érdekük, hogy lehetőségük legyen bürokratikus, adminisztratív terhek nélkül a jogszerű tartózkodásra az unió tagállamainak területén". 

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő azt emelte ki: az Európai Unió érdeke, hogy a harmadik országokból hosszabb időre a tagállamokba érkezett polgárok élvezhessék a szabad utazás minden előnyét. Megjegyezte, hogy érdemes tanulmányozni azon tagállamok jó gyakorlatát, amelyek időben ki tudják adni a határátlépésre is feljogosító tartózkodási engedélyt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy minden schengeni országnak alkalmaznia kell az EU területére beutazók szűrésére szolgáló számítógépes információs rendszert. Ennek korszerűbb, biztonságosabb változatát, a SIS II rendszert minél előbb működőképessé kell tenni - tette hozzá. Felszólalt a vitában a jobbikos Morvai Krisztina is, aki a délvidéki és a kárpátaljai magyarok helyzetére, az ő mozgásszabadságuk megkönnyítésére hivatkozva biztosította támogatásáról az előterjesztést.