Április 5-től a hosszú távú, vagyis a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító schengeni vízum tulajdonosai szabadon utazhatnak az Európai Unió területén, az Európai Parlament (EP) által kedden Strasbourgban túlnyomó többséggel megszavazott jogszabály értelmében.
A jogszabály ezzel föloldja azt az ellentmondásos helyzetet, amikor például egy uniós tagállamban tanuló, illetve dolgozó külföldi - EU-n kívüli országból érkezett - diák, tanár, kutató vagy üzletember nem hagyhatja el az adott ország területét az úgynevezett D-vízum birtokában, mert az nem jogosítja őt fel a határátlépésre a schengeni zónában. A rendelet hatályba lépését követően a hosszú távú vízum tulajdonosa ugyanúgy szabadon mozoghat az EU területén, mint a tartózkodási engedély birtokosa, vagyis minden félévben három hónapot tölthet majd egy másik tagállam, illetve más tagállamok területén.
A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum nem lehet érvényes egy évnél tovább. Ha a külföldinek továbbra is engedélyezik az országban tartózkodást, akkor a vízumot annak lejárata előtt tartózkodási engedéllyel kell helyettesíteni. Nagy-Britanniára és Írországra - mint a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezeten kívüli országokra - ez nem vonatkozik, Dániának pedig - korábban elnyert mentessége értelmében - hat hónapja van arra, hogy eldöntse, érvényesíti-e saját jogrendjében ezt az új uniós szabályt.
"Magyar képviselőként szorgalmazom, hogy az unió külső határai átjárhatóak legyenek a jóhiszemű beutazók számára. Ne korlátozzák a határok két oldalán élő emberek közötti kapcsolattartást" - mondta az előterjesztésről folytatott keddi vitában Gál Kinga fideszes EP-képviselő. Mint hangsúlyozta, az unió szomszédságában élő harmadik országok polgárainak - közöttük a magyar kisebbségek tagjainak - "elementáris érdekük, hogy lehetőségük legyen bürokratikus, adminisztratív terhek nélkül a jogszerű tartózkodásra az unió tagállamainak területén".
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő azt emelte ki: az Európai Unió érdeke, hogy a harmadik országokból hosszabb időre a tagállamokba érkezett polgárok élvezhessék a szabad utazás minden előnyét. Megjegyezte, hogy érdemes tanulmányozni azon tagállamok jó gyakorlatát, amelyek időben ki tudják adni a határátlépésre is feljogosító tartózkodási engedélyt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy minden schengeni országnak alkalmaznia kell az EU területére beutazók szűrésére szolgáló számítógépes információs rendszert. Ennek korszerűbb, biztonságosabb változatát, a SIS II rendszert minél előbb működőképessé kell tenni - tette hozzá. Felszólalt a vitában a jobbikos Morvai Krisztina is, aki a délvidéki és a kárpátaljai magyarok helyzetére, az ő mozgásszabadságuk megkönnyítésére hivatkozva biztosította támogatásáról az előterjesztést.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Utoljára 1977-ben a Securitate emberei dokumentálták úgy a Bretter György temetésén résztvevőket, ahogy most Orbán Viktor erdélyi magánlátogatásán csattogtak a fényképezőgépek.
Az ügyben érintett lehet egy magyar kölcsönügylet is.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
Az 51 éves brit szakember húsz éven át dolgozott a Red Bullnál.
Az építési és közlekedési miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Az oroszok MS001 drónja maga választja ki a célpontokat.
