„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
A Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök által Harkivban aláírt megállapodás értelmében Oroszország tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát. Cserébe az orosz Fekete-tengeri Flotta az érvényes szerződés lejárta után újabb 25 évig, vagyis 2042-ig a Krímben maradhat. Julija Timosenko volt kormányfő és a többi ellenzéki vezető azt állítja, hogy a megállapodással Ukrajna elveszíti területét, és korlátozza saját szuverenitását. Viktor Juscsenko előző ukrán elnök, aki keményen fellépett azért, hogy a Fekete-tengeri Flottát 2017-ben Oroszország vonja ki Ukrajna területéről, pénteken azt mondta, hogy a harkivi megállapodás felér „a katonai megszállással”.
„Gratulálok ukrán kollégáimnak ezért a győzelemért, megtakarítottak néhány milliárd dollárt ezzel a megállapodással. Ha valaki elfelejtette volna, Oroszországnak két katonai támaszpontja van Fehéroroszországban”, és nem fizet értük semmit. „Fehéroroszországon kívül Oroszországnak nincs senkije a nyugati szárnyon” – mondta Lukasenka. Az egyik bázis része az orosz ballisztikusrakéta-rendszernek, a másik az atlanti-óceáni orosz tengeralattjárók távközlési átjátszóállomása – tette hozzá.
Orosz tisztségviselők elmondták: Moszkva azért nem fizet bérleti díjat a bázisokért, mert Fehéroroszország csökkentett áron kap Oroszországtól kőolajat és földgázt. Minszk viszont úgy tudja: Moszkva azért nem fizet, mert szoros katonai és politikai partnerség áll fenn a két állam között.
A két ország kapcsolata megromlott kereskedelmi vitáik és amiatt, hogy Minszk sokallja az orosz energiahordozók árát. Emellett Moszkvát felbosszantotta Fehéroroszországnak a szakadár grúz területekkel kapcsolatos magatartása. Minszk nem hajlandó elismerni az Oroszország támogatta Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. Tovább nőt a két ország közötti feszültség, amikor az áprilisi kirgizisztáni véres felkelés után Moszkva azonnal a hatalmat átvevő ellenzéket támogatta. Az elmenekült Kurmanbek Bakijev elnök Fehéroroszországban talált menedékre.
Lukasenka azzal fenyegetőzött, hogy nem vesz részt a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) május 8-i moszkvai tanácskozásán, ha azon nem tárgyalnak a szintén tag Kirgizisztánban történt „államcsínyről”. A fehérorosz elnök úgy tudja, hogy nem szerepel a téma a napirendben. Az ODKB-nak az említett országokon kívül Örményország, Kazahsztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán a tagja.
„Miféle szervezet az, amely csöndben marad olyankor, amikor valamely tagországában vérontás folyik, és alkotmányellenes államcsíny történik”" – tette fel a kérdést Lukasenka.
