A Fehér megyei önkormányzat hétfői ülésén döntött az új településrendezési engedély megadásáról a kanadai–román vegyesvállalat számára, amely már be is terjesztette a dokumentumot a környezetvédelmi minisztériumhoz. Az engedély az egyik feltétele annak, hogy egyáltalán figyelembe vegyék a minisztériumban a vállalat környezeti hatástanulmányát, ez a két dokumentum ugyanis elengedhetetlen része a bányaterv engedélyezési  folyamatának.

A folyamatot 2007-ben függesztette fel a román szaktárca, mert az RMGC akkor olyan településrendezési engedélyt nyújtott be, amely tartalmilag megegyezett több korábbi - bíróság által felfüggesztett - engedéllyel. A 2007-ben módosított közigazgatási törvény értelmében az előzőleg felfüggesztettel azonos tartalmú közigazgatási okiratok a jog szerint felfüggesztettnek tekintendőek. Az ily módon immár negyedszer benyújtott településrendezési engedély földrajzi szempontból határolja körül a tervezett ipari létesítmény övezetét, a zöld tárca pedig csak abban az esetben fogadhatja el, ha az új engedély eltér a korábban hatályon kívül helyezettektől. Borbély László környezetvédelmi miniszter jelezte: a tárca műszaki vizsgálóbizottsága ennek alapján fogja eldönteni, javasolja-e a kormánynak a környezetvédelmi engedély kibocsátását. 

Új engedélyért a törvény értelmében csak új adatokra alapozva lehet folyamodni  –  erősítette meg a bukaresti Új Magyar Szónak (ÚMSZ) Borbély László. A lap idézte Ion Dumitrel demokrata-liberális megyei tanácselnököt, aki szerint ez már "betonbiztos", új elemeket tartalmazó engedély.  

Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter - aki annak idején felfüggesztette az engedélyezési folyamatot - korábbi nyilatkozataiban úgy fogalmazott: ha az új adatok értelmében változik például a földrajzi terület, amelyre az RMGC a beruházást tervezi, akkor a teljes engedélyeztetési folyamatot újra kell kezdeni, előfordulhat, hogy emiatt újra meg kell tartani a nemzetközi jogszabályok által kért közmeghallgatásokat is. Az RMGC-nek nincs oka túlzott optimizmusra – állítja Eugen David, az Alburnus Maior Egyesület elnöke. A verespataki beruházás leghevesebb ellenzőjeként számon tartott civil szervezet vezetője az ÚMSZ-nek elmondta: nem látta ugyan az új településrendezési engedélyt, de jogászaik biztosan találnak benne kivetnivalót. Catalina Radulescu, a Jogi Erőforrások Központjának ügyvédje a Brassói Táblabíróság 2007-es ítéletére hivatkozva azt mondta: az RMGC dokumentációja megtámadható, ugyanis a beruházás érintené a világörökség részének javasolt Carnic-hegységet is.

Az erdélyi Krónika beszámol arról, hogy eközben intenzíven lobbiznak a projekt gyakorlatba ültetésében érdekelt hazai civil szervezetek és a Verespatak környéki önkormányzatok vezetői is. Több mint tíz szervezet – közöttük az Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület – és Fehér megye húsz polgármestere kedden nyílt levélben fordult az Európai Parlamenthez, hogy utasítsa el a ciános bányászat betiltását célzó javaslatot. A kezdeményezők azt állítják: Verespatak és környéke lakosságának 95 százaléka határozottan támogatja a bányaberuházás megvalósítását, mivel szerintük ez az egyedüli lehetőség a térség fellendítésére.

A projekt védelmében ugyancsak kedden megbeszélést tartott Brüsszelben Cristian Preda román demokrata-liberális (PD-L) európai parlamenti képviselő, akinek meghívására mintegy száz verespataki lakos érvelt a létesítmény szükségessége mellett. A bányapártiak aktivitása annak tudható be, hogy az EP szerdán tűzi napirendjére a fideszes Áder János és Tőkés László indítványát, amely arra szólítja fel az Európai Bizottságot: 2011 végéig kezdeményezze a cianidos bányászati technológia betiltását az Európai Unió területén. Az EP valamennyi frakciója által támogatott határozatból román néppárti képviselők törölnék azt a paragrafust, amely kéri, hogy a tagállamok ne támogassák a ciántechnológiát - emlékeztet a Krónika.