A szavazást több napos parlamenti vita előzte meg, amelynek során Angela Merkel kancellár igyekezett minél nagyobb támogatást szerezni a kormány által előterjesztett tervezethez, amely a nemzetközi segélycsomagban való német részvételt irányozza elő. A pénteki szavazás során a kormánypártok, valamint az ellenzéki Zöldek pártjának képviselői támogatták a törvénytervezetet, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tartózkodott a voksolásnál.

A felsőház, a Bundesrat jóváhagyása biztosra vehető, és azt követően Horst Köhler államfő aláírásával a törvény életbe lép. Németország az elkövetkező három évre előirányzott 110 milliárd eurós segélycsomagban 22,4 milliárd euróval veszi ki részét. Ebből az idén 8,4 milliárd euró esedékes. A német közreműködés nem a központi költségvetésből történik, hanem az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) hitelkonstrukciójával, amely felett az állam garanciát vállal. A német szerepvállalás a legnagyobb a nemzetközi segélycsomagban, az uniós segítség 28 százalékát teszi ki.

A szavazás kimenetele Angela Merkel kancellár győzelmét jelenti, a győzelem értékéből azonban sokat levon az ellenzéki szociáldemokraták tartózkodása, továbbá az a tény, hogy a német lakosság csaknem 90 százaléka a Görögországnak nyújtandó támogatás, illetve az ebben való német közreműködés ellen van. A kancellár mindvégig azzal érvelt, hogy a pénzügyi csomag szükséghelyzetben született, az utolsó eszköz volt Görögország megsegítésére. Merkel ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az igazi tétet az euró stabilitásának a megőrzése jelentette.

Az ellenzéki szociáldemokraták tartózkodásukat nem a segélycsomag általános elutasításával, hanem azzal indokolták, hogy megítélésük szerint a kormánykoalíció törvénytervezete nem tartalmazott semmifajta előzetes garanciát a hasonló esetek megismétlődésének elkerülésére. Az SPD vezetői hiányolták, hogy a magánbankokat nem sikerült a segélycsomaghoz történő aktívabb hozzájárulásra bírni. A kormány és a legtekintélyesebb német magánbankok képviselői között erről ugyan előzetes megállapodás jött létre, a szociáldemokraták azonban azt nem tartották kellően konkrétnak. Garanciákat követeltek továbbá arra, hogy a törvénytervezet megfelelő garanciákat irányozzon elő a pénzpiacok reformjára, és ennek keretében - a spekulációk megakadályozása céljából - egy úgynevezett pénzpiaci tranzakciós adó bevezetésére tettek javaslatot. Ezt azonban a kormánypártok elutasították.

A szavazással egy időben jelentette be a berlini pénzügyminisztérium, hogy a német magánbankok, illetve biztosító társaságok 8 milliárd euróval járulnak hozzá Görögország megsegítéséhez. Ennek részletei még nem ismeretesek.  Guido Westerwelle külügyminiszter, a kisebbik koalíciós partner, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke egy pénteki interjúban elismerte, hogy a 22,4 milliárdos hitel feletti állami garanciavállalás nem mentes a kockázatoktól. Ennek ellenére cselekedni kellett - érvelt az FDP vezetője.

A görög parlament csütörtökön délután szavazta meg az összesen évi 30 milliárd eurós megtakarítást hozó megszorító intézkedéseket, amiért cserébe az ország 110 milliárd eurós kölcsönre számíthat a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól. A kormány tervezett lépései között a bérek és nyugdíjak csökkentése, valamint az adók emelése szerepel.