A VRT flamand köztévé a trendekből arra következtetett, hogy a Belgium fokozatos kettéválasztását hirdető N-VA a voksok közel 30 százalékát is begyűjthette a holland nyelvű Flandriában, és alaposan lekörözte a 15-20 százalék környékére visszaszoruló, három évvel ezelőtt még győztes kereszténydemokratákat.

Kommentátorok úgy vélik, hogy a belga szövetségi állam szétszakítására törekvő pártok soha nem értek még el ezt akár csak megközelítő jó eredményt. A Flamand Érdek (Vlaams Belang) nevű párt, amely nem csupán radikálisan függetlenségpárti, hanem egyben idegengyűlölő szélsőjobboldali formáció, a VRT szerint 12-13 százalékot kaphatott, valamivel kevesebbet, mint a liberálisok.

Flandriában nehéz volt a közvélemény-kutatók dolga: az előzetesen megkérdezettek nagyon magas aránya - néha mintegy fele - azt válaszolta, hogy még nem döntötte el, kire fog szavazni. Az exit poll mérések értékelhetősége is elég gyengének bizonyult.

A franciaajkú Vallóniában egyértelműbb a helyzet: a szocialisták végeztek az élen - a szavazatok több mint 30 százalékával -, a második helyre pedig a liberálisok kerültek, mintegy 10 százalékponttal alacsonyabb támogatottsági aránnyal. A vallon kereszténydemokraták, illetve a környezetvédők egyaránt 14-15 százalék körül teljesítettek Vallóniában.

Voltaképpen két választást tartottak, hiszen az északi országrészben, Flandriában csak flamand, a déli Vallóniában pedig csak vallon pártok közül lehetett választani. A többségében franciaajkú, de hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben akár flamand, akár vallon pártokra leadhatta voksát a szavazópolgár.

A 10,5 millió lakosú országban mintegy 7,7 millió választókorú polgár lakik. A részvételi arány mindig bőven 90 százalék feletti, hiszen Belgiumban - pénzbírság terhe mellett - kötelező a részvétel a választásokon. A szavazóhelyiségek reggel nyolc órakor nyitottak, és délután háromkor már be is fejeződött a szavazás.

Belgiumban 1974 óta mindig az ország lakosságának 60 százalékát kitevő flamand népközösség adta a miniszterelnököt.