A maximálisan kiszabható büntetést, azaz tíz év szabadságvesztést kért Manuel Noriega egykori panamai elnök ellen szerdán az ügyész a párizsi büntetőbíróságon, ahol a volt diktátort kábítószer-kereskedelemből származó pénzek tisztára mosásával gyanúsítják.
A volt tábornokot áprilisban adta ki Párizsnak az Egyesült Államok, ahol az elmúlt húsz évet kábítószer-kereskedelem miatt börtönben töltötte. A francia igazságszolgáltatás azzal vádolja, hogy a kolumbiai drogcsempészetből származó bevételeiből 2,3 millió eurónak megfelelő francia frankot mosott tisztára az 1991-ben nemzetközi csalás miatt felszámolt Bank of Credit and Commerce International (BCCI) nevű pénzintézeten keresztül. A Londonon és Párizson átfolyt pénzek végállomása Ausztriában, Luxemburgban és Svájcban volt. Noriegának családja párizsi bankszámláiról és három luxuslakásáról kell számot adnia.
Keddi meghallgatásán a 76 éves exdiktátor azt állította, hogy egy - az Egyesült Államokból irányított - konspirációs per áldozata. Ügyvédjei szerint ugyanis a pénzmosásra vonatkozó vádakat az Egyesült Államok védelmét élvező egykori kábítószer-kereskedők hamis tanúvallomásai alapján állították össze.
A gyanús számlákról Párizst a diktátor hatalmát katonai beavatkozással 1989-ben megdöntő Egyesült Államok értesítette. A hidegháború idején Noriega az Egyesült Államok szövetségének számított egészen addig, amíg idősebb George Bush volt amerikai elnök elrendelte letartóztatását a kolumbiai kábítószer-kereskedelemben való részvételének gyanújával. Ez utóbbi vádat a volt tábornok tagadta Párizsban, és azt állította, hogy hatalma idején elkötelezetten harcolt a drogkartellek ellen. A perben - amelynek ez a tárgyalási szakasza szerdán estig tart - várhatóan ősszel hozza meg ítéletét a bíróság.
Egyébként távollétében, 1999 júliusában Párizsban már egyszer kiszabtak Noriegára tíz év szabadságvesztést és 11,4 millió eurós pénzbüntetést, de a francia igazságszolgáltatás később beleegyezett abba, hogy Noriega jelenlétében újra lefolytassa a bírósági eljárást.
Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.
A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit.
A vita inkább a technikai részletek körül volt.
A nemzetgazdasági minisztérium szerint a szolidaritási adót be kell fizetnie a fővárosnak, és amúgy is téves volt a bíróság döntése a fővárosnak kedvező azonnali jogvédelemről.
A független képviselő szerint a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik.
