Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy Sólyom László beutazásának megtagadása összeegyeztethetetlen az Európai Unió normáival. Szlovákia uniós jogot sértett, amikor az irányelvre hivatkozással nem engedte belépni az államfőt Szlovákiába - olvasható a Külügyminisztérium közleményében. Mivel két tagország közötti jogvitáról van szó - írják -, Magyarország úgy véli, hogy a kétoldalú kapcsolatokat az segíti, ha a felek ezt a vitát bírói úton, az Európai Bíróság előtt rendezik. 

Magyarország meggyőződése, hogy az Európai Bíróság ítélete iránymutatást ad majd a személyek szabad mozgásáról szóló 2004/38/EK irányelv - különösen a kiemelt személyekre vonatkozó szabályok - jövőbeli alkalmazásához, hozzájárulva ezáltal az európai uniós jog fejlődéséhez, amely minden tagállam, egyben az Európai Unió érdeke is - zárul a dokumentum.

A Külügyminisztérium június 24-én jelentette be, hogy Magyarország folytatni fogja a Szlovákia ellen indított eljárást az Európai Bíróság előtt. Brüsszelben aznap közölték, hogy az Európai Bizottság szerint sem az uniós szerződés, sem a másodlagos jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamely tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő látogatására, ezért a Sólyom László köztársasági elnök tavaly augusztusi, megakadályozott szlovákiai látogatásával kapcsolatban a szlovák kötelezettségszegésre történő magyar hivatkozás megalapozatlan. Az Európai Bizottság véleménye, hogy a jogforrások szövegéből, összefüggéseiből és céljából az következik: a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként, nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat, míg az államfőkre a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak.

Magyarország idén március 30-án indított eljárást Szlovákia ellen Sólyom László szlovákiai belépésének megtagadása miatt. A Külügyminisztérium szerint nem lehet eltekinteni attól, hogy Szlovákia kizárólag az uniós irányelvre hivatkozott, amikor Sólyom László államfő belépését megakadályozta. Mivel arról, hogy az uniós jogot kellett volna-e alkalmazni, csak az Európai Bíróság dönthet, Magyarország folytatja az eljárást - írta a tárca júniusi közleményében. Az akkori kommüniké szerint Magyarország nemcsak arra szeretne választ kapni, hogy a szlovák hatóságok döntése sérti-e az uniós szerződéseket, hanem arra is, hogy az irányelvet minden uniós polgárra ugyanúgy kell-e alkalmazni, vagy van-e olyan személyi kör (például közjogi méltóságoké, hivatalos delegációké), amelyre az irányelv szabályai nem érvényesek.