Sztárai Péter a Kabulból telefonon adott keddi interjúban elmondta: a tanácskozáson, amelyen több mint 70 delegáció vett részt, a legfontosabb prioritásnak az tűnt, hogy a külföld támogassa az afgán hadsereg és rendőrség kiképzését és felszerelését. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, hogy jó úton halad a munka, a hadsereg létszáma például már elérte a 134 ezret. Időarányosan tekintve ez jelentős eredmény, hiszen a hadsereg létszámának a terv szerint 2011 végére kell elérnie a171 ezret.

Sztárai felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben sűrűn emlegetett amerikai csapatkivonás, amely a terv szerint 2011 júliusában kezdődne, csak abban az esetben válik valósággá, ha azt az Afganisztánban uralkodó biztonsági feltételek lehetővé teszik. Ezt a donorkonferencián részt vevő Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is megerősítette. "Magyarán arról van szó, hogy már a januári londoni értekezleten megkezdődött egy átmeneti állapot, amelyben arra törekszünk, hogy megkezdjük a biztonságért vállalt felelősség átadását az afgánoknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már napirenden volna a kivonulás... Mivel az afgán biztonsági erők az utóbbi hónapokban, az intenzív fejlesztés és kiképzés következtében, gyarapodtak, nem reménytelen ez a célkitűzés" - fogalmazott a helyettes államtitkár.

A magyar szerepvállalásról szólva elmondta: folyik a felülvizsgálat, amely azt értékeli, hogy a magyar hozzájárulás részleteiben megfelel-e a nemzetközi közösség által megadott stratégiának, illetve a biztonsági követelményeknek. Ennek végeredménye ma még nem jósolható meg, de "az egyik markáns körülmény az, hogy mindenképp növelnünk kell a képzés és a kiképzés terén a hozzájárulásunkat. A nemzetközi biztonsági erők (ISAF) kötelékébe katonákat adó többi ország is ilyen irányban gondolkodik."

A külföldi segélyek kapcsán Sztárai Péter elmondta: hosszabb ideje folyik már egyeztetés Kabul és a külföldi partnerek között arról, hogyan lehetne a támogatásokból nagyobb összegeket az afgán kormány felé terelni. Valóban indokolt volna a segélyek minél nagyobb hányadát a kabuli kormányon át eljuttatni a címzettekhez. Csakhogy ma még komoly problémák vannak, elsősorban a korrupció terén. Bár a Karzai-kormány január óta tett néhány fontos lépést, sok külföldi állam szerint ez még nem elegendő ahhoz, hogy az általa felajánlott segély teljes összegét közvetlenül az afgán kormányhoz juttassa el. 

Egyetértés volt abban, hogy a részarányt 50 százalékra kellene emelni. Vagyis Kabul a saját elképzelései, stratégiája szerint rendelkezhessen a nemzetközi segélyek 50 százalékával. A donorkonferencián született nyilatkozat egyik fejezete ezzel a témával foglalkozik. Ám ez is csak feltételesen fogalmazza meg az 50 százalékos arányt, leszögezve, hogy erre csak akkor történhet meg, amennyiben azt a körülmények lehetővé teszik. Ez nyilván arra utal - tette hozzá a Külügyminisztérium helyettes államtitkára -, hogy mennyire felkészült az afgán kormányzat a segélyek megfelelő helyre való és hatékony eljuttatására.