Feltehetően egy 1992-es tömegmészárlás hatvan áldozatának maradványait találták meg az eltűnt emberek után kutató boszniai intézet szakértői a Boszniát és Szerbiát elválasztó Drina folyón kialakított víztározó part menti iszapjában.
Erről Amor Masovic, az intézet vezetője számolt be szerdán. A Drinán felduzzasztott Perucac-tóról van szó, amely a Szerbiához tartozó Bajina Basta-i vízerőmű tározója. A tó korábban amiatt szerepelt a médiajelentésekben, hogy 1999-ben meggyilkolt koszovói albánok holttestét rejtették el benne.
Idén júliusban karbantartási munkákba kezdtek az erőműben, ezért csökkentették a tározó vízszintjét. Ezek után bukkantak a part menti iszapban a csontvázakra. Feltehetően annak a tömeggyilkosságnak az áldozatait találták meg, amelyet szerb rendőrök és katonák követtek el boszniai polgári lakosok ellen a boszniai háború kezdetén, 1992-ben Visegrad városában. A szerb fegyveresek a Perucac-tó felett néhány kilométerrel a Drinába dobták áldozataik holttestét. Visegrad több mint ezer muzulmán lakosa tűnt el aközben, hogy a szerbek még abban az évben elfoglalták a várost.
A Perucac-tónál 2001-ben kezdtek először feltárni egy tömegsírt. Koszovói albánok holttestét találták meg akkor. Az 50-60 holttestet a koszovói háború idején, 1999 áprilisában szállították oda egy hűtőkocsiban, feltehetőleg azért, hogy eltüntessék a bevonuló NATO-csapatok elől az albánok elleni szerb megtorló akciók nyomait. A tónál idén júliusban elkezdett kutatás során tovább keresnek olyan csontvázakat is, amelyek esetleg meggyilkolt koszovói albánok maradványai.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
Egy pár hónapja alapított cég lesz a bérlő, amely zenei klubokat tervez létrehozni régi ipari épületekből.
