A jégbe fagyott ládát 2006-ban találták meg Ernest Shackleton brit-ír felfedező déli-sarkvidéki kunyhójában, de csak idén tudták kiemelni és átszállítani az új-zélandi Christchurch városába, ahol az elmúlt hetekben olvasztották fel nagyon lassan a Canterbury Múzeum szakemberei. Az óvatosan felnyitott ládában tizenegy üveg Mackinlay's skót whisky volt papírba és szalmába csomagolva, hogy az ital még a zord antarktiszi időjárási körülményeket is átvészelje Shackleton 1907-es, Nimród elnevezésű expedíciója alatt. Bár a láda keményre fagyott, amikor először megmozdították a kunyhóban, a benne lévő whisky hallhatóan lötyögött az üvegekben. Az 1896-ban vagy 1897-ben palackozott szesz a Déli-sarkvidék mínusz 30 Celsius-fokos hidegében sem fagyott meg, és állapotát kifejezetten jónak mondják a múzeumi szakemberek.

A whiskyt valószínűleg senki nem fogja megkóstolni, csak a Mackinlay's márkát forgalmazó skót szeszfőzde ízmesterei vizsgálják majd meg a toroköblítőből vett mintákat, hogy eldöntsék, újra elő lehet-e állítani. A felfedező hátrahagyott ellátmányának felkutatására a szeszfőzde adott megbízást, mert ennek a malátawhiskynek elveszett az eredeti receptje. Miután mintákat vettek az italból, a tizenegy üveg visszakerül eredeti helyére, Shackleton kunyhójának padlója alá. A kunyhó a Ross-szigeten levő Royds-foknál áll, nem messze a McMurdo kutatóállomástól.

Nigel Watson, az Új-Zéland antarktiszi történelmi örökségével foglalkozó és a felfedező kunyhóját helyreállító társaság igazgatója szerint a ládát továbbra is hűtve tárolják. A következő hetekben összes palackját leltárba veszik és konzerválják. Pár mintát vesznek csak az italból, valószínűleg fecskendővel a parafadugókon keresztül.