Reggel kezdték meg a munkát a volt szerbiai tartomány középső részén, Pristinától nyugatra, a már nem működő Belacsevac szénbánya területén. A bányában kitermelt szénnel egy közeli generátorállomást tápláltak, amely árammal látta el Koszovó nagy részét. A bányát 1998 júniusában, a koszovói harcok idején néhány napra elfoglalta az azóta feloszlott albán gerillaszervezet, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK). Feltételezések szerint az albán fegyveresek kivégeztek legalább kilenc szerb bányászt és még vagy másfél tucat szerbet, és a holttesteket a bányában földelték el. A kihantolt emberi maradványokat a koszovói hatóságok és az Európai Unió koszovói missziójának (EULEX) szakértői vizsgálják.

Közben a háborús bűntettek ügyében eljáró belgrádi ügyészség közölte: az UCK volt parancsnoka, Fatmir Ljimaj elleni nyomozás során tudomást szerzett arról, hogy koszovói szerbek holttestét rejtő tömegsírok lehetnek Koszovó középső részén, Klecska faluban és még két másik koszovói helyszínen. A belgrádi hatóságok tavaly április óta nyomoznak Ljimaj és az UCK másik 28 tagja ellen háborús bűncselekmények gyanújával.

Az ügyészség értesülése szerint az UCK krematóriumot működtetett Klecskában, ahol szerbek és az UCK-val szembenálló albánok holttesteit égették el. Ezenkívül 1998 és 2000 között - a koszovói szerb-albán harcok idején és után - megölt szerbeket hantolhattak el a Livacskói tónál is - Pristinától délkeletre, Gnjilane térségben -, valamint Kosare településen, a koszovói-albán határ közelében.

Nagyjából 13 ezren haltak meg az 1998-99-es koszovói harcokban. Még ma, több mint tíz évvel a fegyveres konfliktus után is csaknem 1900 embert tartanak nyilván eltűntként, köztük több mint 500 szerbet.