Az egykori román titkosszolgálattal, a Securitateval kapcsolatban álló közfeladatot ellátó személyek ügyeit átvilágító bizottság (CNSAS) által nyilvánosságra hozott, az igazságszolgáltatás elé terjesztett határozatok tanúsága szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) számos önkormányzati tisztviselője, egykori parlamenti és önkormányzati képviselőjelöltje is együttműködött a kommunista titkosszolgálatokkal. Jelöltetésük idején azonban minderről egyikük sem számolt be, holott erre törvény kötelezi a választott, illetve a kinevezett magas rangú állami tisztségviselőket.
Csak akkor nyilvánítható bárki egykori besúgónak vagy ügynöknek, ha a CNSAS ez irányú döntését a bíróság is megerősíti. Ebbe a kategóriába tartozik Bálint Géza, az RMDSZ Szilágy megyei önkormányzati képviselője. A tanácsost 1988. március 18-án, Badea fedőnévvel szervezte be a Securitate Szilágy megyei parancsnoksága. Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, hogy csak most értesültek Bálint Géza esetéről, és ha bebizonyosodik, hogy a politikus valóban együttműködött a titkosszolgálattal, akkor felkérik, hogy mondjon le tanácsosi tisztségéről.
A napokban a CNSAS besúgónak nyilvánította Vajna Imre MPP-s és Bondor István RMDSZ-es Hargita megyei önkormányzati képviselőt. A leleplezés nyomán Vajna beismerte, hogy évtizedekkel ezelőtt negyedéves orvostanhallgatóként házkutatást tartottak nála a "szekusok", és megfenyegették: kirúgatják az egyetemről, ha nem működik együtt, szerinte azonban senkiről nem adott megterhelő információkat. A politikus a Securitate áldozatának tekinti magát, de felajánlotta lemondását az MPP székelyudvarhelyi szervezetének elnöki, valamint megyei tanácsosi tisztségéről.
Szász Jenő, az MPP elnöke a lapnak elmondta, hogy a párt vezetése elfogadta Vajna Imrének az udvarhelyi szervezet éléről történt lemondását, a megyei tanácsosi mandátum esetleges megvonásáról a párt megyei szervezete hivatott dönteni. Bondor István, a korábban iskolaigazgatóként és Hargita megye főtanfelügyelőjeként tevékenykedő politikus az iskolaigazgatók keddi székelyudvarhelyi tanácskozásán elmondta, hogy 1962-ben, tízedik osztályos diákként iskolája igazgatója megbízta, hogy jelentsen "az állam ellen cselekvő" diáktársairól. Bondor szerint kapcsolata 1967-ig tartott a titkosszolgálattal, utána "használhatatlannak" nyilvánította a titkosszolgálat, éppen ezért szerinte a lelkiismerete tiszta, nem tartja magát kollaboránsnak. A RMDSZ-es politikus ügyéről várhatóan októberben dönt a bukaresti táblabíróság.
