A vasárnap Brémában tartott ünnepi megemlékezés szónokaként Christian Wulff kiemelte: Mihail Gorbacsov új politikája, a lengyelországi Szolidaritás szakszervezetben tömörült munkások és a nyugati határt a keletnémet menekültek előtt megnyitó magyar kormány nélkül nem valósulhatott volna meg a német állami egység.
Az utóbbi húsz esztendőben végbement társadalmi változásokról szólva a szónok rámutatott: ezeknek terheit túlnyomórészt a keletnémetek viselték. Teljesítményük azonban mind a mai napig nem talált kellő mértékben méltatásra.
A német himnuszban szereplő strófa (Deutschland, einig Vaterland - Németország, egységes hazánk) mai értelmét boncolgatva a szövetségi elnök kijelentette: egy szabadságon alapuló országnak lételeme a sokrétűség. A túl nagy különbségek azonban végső soron veszélyeztetik az ország összetartó erejét. Ezért "a sokszínűséget meg kell becsülni, a társadalomban keletkezett repedéseket el kell tüntetni. Ez megóv az illúzióktól, és valódi összetartó erőt teremt. Ebben áll a német egység mai feladata."
A keletnémet forradalmárok 1989 késő őszén hangoztatott jelmondatát (Wir sind ein Volk - Egy nép vagyunk) idézve Wulff leszögezte: a mondatnak ma is érvényt kell szerezni. Össze kell tartaniuk azoknak, akik csak nemrég érkeztek német földre, és azoknak, akik túl hosszú ideje élnek már az országban: olyan hosszú ideje, hogy már elfelejtették, hogy az ő őseik is messze földről jöttek a mai Németország területére.
Harminc perces beszédében a szövetségi elnök az ország előtt álló fontos feladatnak nevezte a bevándorlók integrációját, hangsúlyozva: a jövő azon nemzeteké, amelyek nyitottak a kulturális sokszínűségre. Magát az összes, Németországban élő ember elnökének (tehát a bevándorlókénak is) nevezve hozzátette: aki Németországban él, annak tisztelnie és védelmeznie kell az alkotmányt és annak értékeit. Tartania kell magát "a közös szabályokhoz, és el kell fogadnia azt, ahogyan a németek élnek. Aki nem így tesz, aki megveti országunkat és annak értékeit, annak határozott ellenállással kell számolnia; ez éppúgy vonatkozik fundamentalista, mint jobb- és baloldali szélsőségesekre".
A hallgatóság nagy tapsával nyugtázott kijelentés megfigyelők szerint a muzulmán bevándorlók azon kisebbségének szólt, amely egy belügyminiszteri jelentés szerint mereven elutasítja a beilleszkedést a német társadalomba, és megvetéssel, sőt gyűlölettel viseltetik a németek (és általában a nem iszlám hitű többség) irányában.
A brémai rendezvényen megjelent a teljes német politikai elit, élén Angela Merkel kancellárral és Norbert Lammert Bundestag-elnökkel. A hallgatóság soraiban látható volt Richard von Weizsäcker egykori államfő és Helmut Kohl korábbi kancellár, Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter és a berlini kormány számos minisztere.
