Orbán: a válság utáni Európát a régi szerződés alapján nem lehet működtetni

Mint mondta, mindenki szerette volna elkerülni, de az új kihívásokat a régi szerződés alapján nem lehet megoldani, ezért van szükség a most elhatározott alapszerződés-módosításra. A válság utáni Európa akkor lesz versenyképes, ha sikerül legalább olyan hatékonyan munkát adnia a polgárainak, mint az unióval rivalizáló országok vagy országcsoportok - vélte a magyar kormányfő.

Mint mondta, arra is fel kell készíteni a kontinenst, hogy újabb válságok ne következzenek be. A válság utáni gazdaságpolitikák nem maradhatnak olyan koordinálatlanok, mint a krízis előtt voltak, ezért - a tagállamok nemzeti szuverenitását nem megsértve - össze kell hangolni a gazdaságpolitikákat. Egyik tagállam ugyanis a másiknak is "súlyos meglepetéseket tud okozni" - fogalmazott Orbán Viktor.

Léteznie kell továbbá egy állandó válságkezelő mechanizmusnak, amelyhez "nyúlni lehet, ha a baj bekövetkezik". A miniszterelnök beszámolója szerint a csúcs következtetései közé tartozik az is, hogy helyre kell állítani a felelősség elvét is. Kell lennie tehát egy szankciórendszernek, amely azt a célt szolgálja, hogy a felelőtlen magatartásukkal újabb és újabb bajt előidéző államokat a kellő időben meg lehessen állítani.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a szerződésmódosítás mindig hordoz magában kockázatokat, de igazi siker is csak kockázatvállalással érhető el. Hozzátette, Brüsszelben arra sürgette kollégáit, hogy mindenki előre tisztázza, hogyan kívánja végrehajtani a módosítást. Megerősítette, hogy a csúcstalálkozón előkerült a nyugdíjreformok államháztartási deficitbe való beszámításának kérdése. Ezt eredetileg kilenc kelet- és közép-európai tagállam vetette fel, de Magyarország most kikerül ebből a körből, mert a hárompilléres nyugdíjrendszerből visszalép a kétpilléres rendszerbe - fejtette ki Orbán. Hozzátette, ezzel együtt a kormány - a közép-európai szolidaritás okán - továbbra is támogatja a nyugdíjreformok beszámítására vonatkozó törekvést.

Rámutatott arra is, hogy a régi tagországokkal még nem sikerült teljesen megértetni a hárompilléres rendszert, az pedig kifejezetten probléma, hogy ők úgy látják: egy "számukra érthetetlen elszámolási rendszerrel fel akarják puhítani a szigorú deficitpolitikát".

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, sok ígéretet kapott arra nézve, hogy Horvátország csatlakozása, illetve a további bővítés a szerződésmódosítás miatt nem szenved késedelmet. "Harcolunk a horvát tagságért, harcolunk azért, hogy Európa ... további bővítéseket is vállaljon" - fogalmazott a miniszterelnök.

Méltatta Orbán Viktor az uniós kormányfői értekezlet előtt - csütörtök délelőtt - tartott szociális csúcstalálkozó jelentőségét is. Úgy vélte, hosszabb távon érdemesebb lenne magasabbra értékelni a munkaadók, munkavállalók és uniós vezetők egyeztetésének jelentőségét.

Megerősítette azt is: brit kérésre szó esett arról, hogy a következő hétéves költségvetés politikája nem lesz túlságosan költekező. Magyarország új tagállamként olyan hosszú távú költségvetést szeretne, amely ésszerű, de teret ad az uniós szolidaritás kinyilvánításának - jelezte sajtótájékoztatóján a kormányfő.