A cseh államfő szerint ha ez az ügy az alkotmánybíróság elé kerül, az "a demokratikus rendszer" végét fogja jelenteni Csehországban. A cseh képviselőház a héten széleskörű megszorító intézkedés-csomagot fogadott el, amelynek célja, hogy a jövő évi állami költségvetés hiánya ne haladhassa meg a 135 milliárd koronát. Hogy az intézkedések január elsején életbe léphessenek, azok haladéktalan elfogadására volt szükség. Ezt a törvényalkotási szükséghelyzet tette lehetővé, amelyet november első felére hirdetett ki a képviselőház elnöke.

Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt ezt indokolatlannak tartja, és bejelentette, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon. Klausnak meggyőződése, hogy a törvényekről a parlamentnek, s nem a bíróságoknak kell döntenie. A törvényalkotási szükséghelyzet kihirdetése Klaus szerint egyszerű technikai ügy. "Haragszom az ellenzékre, hogy alkotmánybírósági panaszokkal foglalkozik. Egyszerűen parlamenti demokráciában élünk, s ezeket a dolgokat döntse el a parlament. Ki kell használni a létező mechanizmusokat. Ha véletlenül elveszítem a szavazást, és mindjárt bírósághoz szaladok, az a világ végét jelenti. Ez valóban a demokrácia vége" - nyilatkozta Klaus újságíróknak.

Helyi megfigyelők rámutatnak arra, hogy Klaus ebben a kérdésben nem következetes. Tavaly például nyíltan  támogatta azokat a jobboldali szenátorokat, akik a Lisszaboni Szerződés csehországi ratifikációjának leállítását követelték az alkotmánybíróságtól. Amikor az alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Lisszaboni Szerződés nem ellentétes a cseh alkotmánnyal, akkor az államfő a taláros testületet élesen kritizálta. Bohuslav Sobotka, a szociáldemokraták elnöke Klaus nyilatkozatára reagálva leszögezte: jogunk van az alkotmánybírósághoz fordulni, s ezt a köztársasági elnök sem tilthatja meg nekünk.