Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
"Nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy a szerb lakosságot a (koszovói parlamenti) választásokon való részvételre hívjuk fel" - áll a Belgrádban kiadott közleményben.
Koszovóban december 12-én tartanak előre hozott parlamenti választásokat, az elsőt a függetlenség 2008-as kikiáltása óta. Szerbia nem ismeri el Koszovót függetlennek államnak; Belgrád szerint a koszovói intézmények minden aktusa illegitim, beleértve az önkormányzati és a parlamenti választásokat is.
A szerb vezetés az elmúlt 11 évben - vagyis azóta, hogy Koszovó kikerült Belgrád fennhatósága alól - minden választás előtt bojkottra szólította fel a koszovói szerbeket. A nacionalista Vojislav Kostunica vezette előző kormány még erőteljes nyomás alá is helyezte azokat a szerbeket, akik a belgrádi intelmek ellenére leadták voksukat. A jelenlegi szerb kormány általában nem bírálja azokat a szerbeket, akik úgy döntenek, hogy elmennek szavazni.
A belgrádi kabinet szerdai közleményében kitért a Koszovóval folytatandó párbeszéd ügyére. Mint írta, a megbeszélések eredményeként "fenntartható, tartós megoldásnak" kellene létrejönnie, amely "elvezetne a (koszovói albánok és a szerbek közötti) történelmi megbékéléshez", és amely "biztosítja az európai perspektívát az egész régió számára".
Belgrád és Pristina képviselői az Európai Unió erőfeszítésének eredményeként ülnek majd tárgyalóasztalhoz. A 27-ek azt szeretnék, ha a Balkánon minél kevesebb vitás kérdés maradna, mire esedékessé válik a bővítés. Szerbia előrébb tart az európai integráció folyamatában, mint Koszovó - jövő év végégig szeretné elnyerni a hivatalos EU-tagjelölti státust -, ezért Belgrádnak fontosabb a párbeszéd megkezdése, mint Pristinának.
Megfigyelők szerint nem véletlen, hogy nem sokkal a párbeszédre felhívó ENSZ-közgyűlési határozat elfogadása után robbant ki belpolitikai válság Koszovóban. Ez vezetett el az előre hozott választások kiírásához, és ezzel a szerb-koszovói párbeszéd elhalasztásához. A tárgyalások ugyanis csak azután kezdődhetnek meg, hogy Koszovóban megalakul az új kormány.
