Zoe Ceausescu Ilus néni ölében

3szek.ro

Sokak számára megdöbbentőnek hathat, mégis igaz, hogy a többek között sovinizmusáról és magyargyűlöletéről elhíresült Ceausescu diktátorházaspár szívesen vette körül magát magyar alkalmazottakkal - olvasható a Krónika cikkében. A román kondukátor és felesége eddig egyáltalán nem ismert „magyarbarátságát” nemrég a Sepsiszentgyörgyön szerkesztett Háromszék című napilap tárta fel, bemutatva olvasóinak a 79 éves Ilus nénit, aki a múlt század közepén szolgált Ceausescuéknál.

A jelenleg a Kovászna megyei Esztelneken élő Cserei Gáborné Bokor Ilona 1947-ben, a Székelyföldet akkoriban sújtó szárazság nyomán kialakult éhínség miatt adta fejét bukaresti vendégmunkára. A frissen hatalomra került román munkáspárt oszlopos tagjaként Nicolae Ceausescu akkor már miniszterhelyettesi posztot töltött be a mezőgazdasági tárcánál, és mivel felesége, Elena – akivel 1945-ben házasodtak össze – várandós volt első gyermekükkel, a háztartás egy dajkát is megkövetelt. A feladattal az akkor 16 éves, románul szinte egyáltalán nem beszélő Ilus nénit bízták meg, akit a Ceausescuéknál szakácsnőként dolgozó egyik falubelije ajánlott be.

A székely asszony a Krónika beszámolója szerint kizárólag szép emlékeket tartogat a suszterinasból kommunista diktátorrá felkapaszkodott politikusról, valamint félanalfabéta létére önmagát „világhírű kutatóként” és a „tudományok doktoraként” beállító feleségéről, akiket hatvan év távlatából családszerető, kedves emberekként ír le, olyannyira, hogy 1989 karácsonyán történt kivégzésükkor meg is siratta őket. Elmondása szerint bukaresti munkaadói sohasem tettek megjegyzést nemzetiségére, sőt, kifejezetten kedvelték a székely munkásokat.

"A Ceausescu gyermekek székely konyhán nőttek fel, és ők is szerették a főztünket" - idézte korábbi cikkében Ilus nénit a Háromszék. "Elena teljesen normálisan viselkedett, hazajött a mezőgazdasági minisztériumból, ahol akkor a férjével együtt dolgozott, átöltözött, és ha a szakácsnő éppen elutazott, még főzött is. Ceausescu ritkán volt otthon, korán reggel elment, és késő este tért haza. Nagyon korrekt emberként viselkedett, de ugyanakkor szigorú fegyelmet követelt. Meg kellett teríteni az asztalt, még akkor is, ha éjfélkor érkezett haza. Nemcsak kedvesek voltak velem, de jól meg is fizettek, és akárhova utaztak külföldre, mindig hoztak nekem valami ruhának valót" - mondta a lapnak a ma 79 éves néni.