Az ír miniszterelnök előző este jelentette be, hogy Írország nemzetközi pénzügyi segítséget kért, és az EU jóváhagyta a kérést. Az ír kormány részéről most először hangzott el hivatalosan, hogy az országnak külső pénzügyi támogatásra van szüksége, jóllehet ezt a nemzetközi elemzői közösség már jó ideje tényként kezelte.

A bejelentést kommentáló hétfői elemzésében a Commerzbank azt jósolta, hogy a mentőprogram fókuszában a megrendült ír bankrendszer áll majd. A ház elemzői szerint az EU az ír bankszektor "masszív fogyókúráját" fogja követelni; még néhány pénzintézet felszámolása is szóba kerülhet.

A Commerzbank citybeli szakértői szerint ennek alapján egyértelmű, hogy a következő években már nem a pénzügyi szektor lesz az ír növekedés egyik fő hajtóereje. A ház szerint emellett a szociális kiadásokat is"drasztikusan" le kell faragni, ám még sem lesz elegendő a hazai össztermékhez mért államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentéséhez, ezért az adókat is emelni kell majd. Ez különösen a társasági adóra vonatkozik, miután Írország hosszú évek óta igen alacsony társasági adókulccsal csábított az országban számos külföldi céget, és ezt sok más EU-tagállam "nem nézte jó szemmel". Ezek az országok a cégadók jelentős emelését fogják követelni, és ha Írország ennek enged, akkor "az ír gazdasági csoda második fő pillére is leomlik" - vélekedtek a Commerzbank elemzői.

Más nagy londoni elemző házak is jósolják az ír társasági adó emelésének kikényszerítését a külső pénzügyi támogatás egyik feltételeként, ám Brian Cowen ír miniszterelnök a támogatási programot bejelentő vasárnap esti dublini sajtóértekezleten kijelentette, hogy az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott előzetes tárgyalásokon ez nem merült fel. A Commerzbank elemzőinek hétfői kommentárja szerint "vágyálomnak tűnik" az az ír kormányzati előrejelzés, hogy az ír gazdaság a következő években, évi átlagban 2,75 százalékkal fog növekedni. A ház szerint Írországot inkább az fenyegeti, hogy folytatódik a 2008 óta tartó recesszió.

A cég elemzői szerint felmerül a kérdés, hogy az ír kormány egyáltalán miért fogadta el most a külső támogatást, hiszen az ország finanszírozása 2011 közepéig megoldott. A Commerzbank szerint vagy az történhetett, hogy az EU, az IMF és az euróövezeti jegybank (EKB) küldöttségei a tárgyalások során további lyukakat tártak fel az ír bankrendszer finanszírozhatóságában, és ez meggyőzte a kormányt "a helyzet reménytelenségéről", vagy az ír kormány jutott arra a következtetésre, hogy ha most együttműködési készséget mutat, a támogatási programhoz csatolt feltételrendszer esetleg enyhébb lehet.

A Capital Economics nevű vezető londoni befektetési tanácsadó cég hétfői kommentárja szerint bár az ír kötvényhozamok valamelyest csökkentek a segélyprogram hírére, Írország "még messze nincs kint a vízből". Görögország példája aligha tekinthető biztatónak: a görög pénzügyi helyzet fél évvel a görög mentőprogram után is igencsak ingatag - áll a cég elemzésében. A Capital Economics szakértői is úgy vélekednek, hogy az ír kormány növekedési előrejelzései "messze eltúlzott mértékben derűlátók". A ház szerint az eddigi bejelentett intézkedéseken túl még további 15 milliárd euró értékű költségvetési megszorításra lehet szükség az államháztartási konszolidációhoz.

Az elemzés szerint egyelőre kevés jele van annak is, hogy az ír támogatási csomag bejelentése sokat segített volna a többi perifériális euróövezeti tagországon. Portugália kormánykötvény-hozamai csak kismértékben estek, ami a Capital Economics elemzői szerint annak "továbbra is erőteljes" esélyére utal, hogy Portugália szintén segítségkérésre kényszerül. Hasonló véleményt más nagy londoni elemző cégek is megfogalmaztak.

Az Eurasia Group nevű globális pénzügyi kockázatelemző csoport londoni részlegének minapi helyzetértékelése szerint kétséges, hogy egy olyan egyezség, amely csak Írország megsegítéséről szól, alkalmas lesz-e a jelenlegi euróövezeti piaci dinamikák megfordítására. A ház londoni elemzői úgy vélekedtek, hogy egy ilyen egyezmény esetén Portugália, sőt akár Belgium is azon következő eurótagállamok között lehet, amelyek a piaci figyelem középpontjába kerülnek. A Capital Economics elemzői hétfői kommentárjukban azt jósolták, hogy Írország a most bejelentett segélyprogram ellenére is végül adósságtörlesztései átstrukturálására kényszerül, és mivel valószínűleg az euróövezet puszta jövőjével kapcsolatos, erőteljes aggodalmak sem enyhülnek, "óhatatlannal tűnik", hogy az euró előbb-utóbb ismét visszaáll a lefelé tartó árfolyampályára.

A cég már korábbi elemzéseiben is hangoztatta azon véleményét, hogy a valutauniót szétfeszíthetik a piaci erők. A Capital Economics erről nemrégiben kiadott londoni elemzése szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább "az óriási piaci nyomások" határozzák meg, és emiatt "most már 50 százalék fölé emelkedett" annak az esélye, hogy az euróövezet szerkezeti felépítésében öt éven belül "valamilyen változás" bekövetkezik. A ház által vázolt forgatókönyvek között szerepelt a részleges vagy teljes felbomlás is.

Befektetői körökben elég általános vélemény az is, hogy a gyenge helyzetű valutauniós tagok valamelyike leáll törlesztéseivel. A Royal Bank of Scotland által  befektetési alapkezelők körében minap elvégzett széleskörű felmérés szerint a megkérdezettek 77 százaléka számol azzal, hogy a következő három évben az euróövezet valamely tagállama kénytelen lesz átalakítani adósságtörlesztési struktúráját.